2024. november 10. /
Idén ősszel öt lenyűgöző kiállítással várja látogatóit a Néprajzi Múzeum, köztük a minden eddiginél nagyobb gyűjteményi kiállítással és unikális nemzetközi tárlatokkal!
2024. október 11-én megnyitotta kapuit a Néprajzi Múzeum, és egy minden eddiginél nagyobb gyűjteményi állandó kiállítással várja az érdeklődőket. 3600 eredeti tárgy, 1600 fotó
3000 négyzetméteren. 8 téma, 1000 történet, 100-féle értelmezés. 5 kontinens kultúrája, Magyarország és a Kárpát-medence öröksége. Röviden így összegezhetjük a Néprajzi Múzeum minden eddiginél több tárgyat bemutató gyűjteményi állandó kiállítását. A lenyűgöző látvány- és élményvilágot teremtő tárlat az intézmény több mint 150 éve gyarapodó gyűjteményéből építkezik, hogy egyedülálló történteken keresztül gondolkodjon és gondolkoztasson a múzeum tárgyai által őrzött tudásról.
A nagyszabású gyűjteményi kiállítás mellett további négy kiállítással készült a múzeum idén őszre. Október 15-én nyílt a SZÉKELYEK – Örökség-mintázatok című időszaki kiállítás, mely egyedülálló pillanat volt a hazai múzeumok történetében: egyetlen válogatásban, Budapesten találkozhat a Székelyföld különböző településein helyben megőrzött tárgyak sokasága. 700 négyzetméteren több mint 300 tárgy rajzol képet 77 történeten keresztül Zabolától Gyergyószentmiklósig, Sepsiszentgyörgytől Székelykeresztúrig egy régió kultúrájáról, rétegzetten, többszólamúan és sok aspektusból. A kiállítás bővelkedik a kiállítóterekben ritkán látható, hatalmas tárgyakban. A látogatók felfigyelhetnek egy Fordson traktorra, találkozhatnak egy egyetlen fatörzsből kivájt, 18. századi gabonatároló edénnyel, egy készülő székelykapuval, 6-8 méteres mestergerendákkal, borvizes szekérrel vagy egy 3,1 méter hosszúságú, festett padládával. Mind arról mesélnek: kik is igazából a székelyek, hogyan látják magukat, mi mit tudunk róluk.
Milyen szerepet tölt be a főzés és étkezés Kína népének múltjában és jelenében? Hogyan formálta a gasztronómia a mindennapokat, a hagyományokat, a gondolkodást, de akár a politikát is? Mekkora jelentőséggel bír az étkezés kultúrája Kínában? Ezen kérdésekre is választ kaphatunk az október 16-án megnyílt Fine Dining: Az ősi Kína gasztrotörténetei című időszaki tárlat által a Néprajzi Múzeumban. A messzi Kínából érkezett, Liechtensteint, Párizst és Hongkongot is bejárt kiállítás 90 műtárgyat jelenít meg a Kínai Nemzeti Múzeum gyűjteményéből az ókortól a modern időkig. Célja, hogy ismertesse a közönséget a kínai étkezési szokások évezredeket átívelő hagyományaival, azok mélységével, varázsával és sokszínűségével, továbbá betekintést nyújtson egy kultúrába, ahol az ételek és italok elkészítése nemcsak az alapvető szükségletek kielégítésére szolgált, hanem számos más, többek között spirituális jelentéssel is bírt.
A sor itt nem áll meg! November 15-étől már látogatható a Korgó valóság című, szintén nemzetközi kiállítás, mely az éhség összetett és sokoldalú kérdéskörét ismerteti. A biológiai szükségletként és kulturális-társadalmi jelenségként is vizsgált fogalom globális és helyi, történelmi és kortárs példákon keresztül mutatja be, hogy a különféle válságok, mint például a háborúk, természeti katasztrófák vagy a Covid-19 világjárvány, milyen hatással vannak az alapélelmiszer-ellátásra. Humanitárius erőfeszítések, a globális kezdeményezések, népkonyhák, személyes és közösségi akciók a sorvezetői a kiállításnak, ami azt is taglalja, miként válhat az éhség politikai eszközzé, és vizsgálja az éhség és a test kapcsolatának kérdéskörét, az étkezési zavarokat, különösen a testábrázolás és megítélés tükrében.
Végül, de nem utolsósorban december 13-án bemutatkozik a Herman Ottó kiállítás, amely a kivételes polihisztor emlékének állít méltó emléket. Az Országgyűlési Múzeum közreműködésével létrejövő tárlat a 110 éve elhunyt zoológus, néprajzkutató, természetkutató, régész és politikus szellemi hagyatékából elsősorban a néprajzi és a politikai tevékenységre fókuszál. A Néprajzi Múzeumban őrzött tárgyakon, fotókon, rajzokon és iratokon keresztül a tudós életét, tevékenységének sokszínűségét és az általa elért eredmények jelentőségét ismerhetjük meg, az Országgyűlési Múzeumnak köszönhetően pedig bepillantást nyerhetünk képviselői törekvéseibe, a korszak politikai csatáiba. A humort sem nélkülöző időszaki tárlat egy különleges kutató és gondolkodó portréját rajzolja meg, aki bár azt vallotta magáról: „se diplomám, se semmim”, mégis igazi tudósként, kutatóként, polihisztorként élte életét.
(X)
2024. október 11-én megnyitotta kapuit a Néprajzi Múzeum, és egy minden eddiginél nagyobb gyűjteményi állandó kiállítással várja az érdeklődőket. 3600 eredeti tárgy, 1600 fotó
3000 négyzetméteren. 8 téma, 1000 történet, 100-féle értelmezés. 5 kontinens kultúrája, Magyarország és a Kárpát-medence öröksége. Röviden így összegezhetjük a Néprajzi Múzeum minden eddiginél több tárgyat bemutató gyűjteményi állandó kiállítását. A lenyűgöző látvány- és élményvilágot teremtő tárlat az intézmény több mint 150 éve gyarapodó gyűjteményéből építkezik, hogy egyedülálló történteken keresztül gondolkodjon és gondolkoztasson a múzeum tárgyai által őrzött tudásról. A nagyszabású gyűjteményi kiállítás mellett további négy kiállítással készült a múzeum idén őszre. Október 15-én nyílt a SZÉKELYEK – Örökség-mintázatok című időszaki kiállítás, mely egyedülálló pillanat volt a hazai múzeumok történetében: egyetlen válogatásban, Budapesten találkozhat a Székelyföld különböző településein helyben megőrzött tárgyak sokasága. 700 négyzetméteren több mint 300 tárgy rajzol képet 77 történeten keresztül Zabolától Gyergyószentmiklósig, Sepsiszentgyörgytől Székelykeresztúrig egy régió kultúrájáról, rétegzetten, többszólamúan és sok aspektusból. A kiállítás bővelkedik a kiállítóterekben ritkán látható, hatalmas tárgyakban. A látogatók felfigyelhetnek egy Fordson traktorra, találkozhatnak egy egyetlen fatörzsből kivájt, 18. századi gabonatároló edénnyel, egy készülő székelykapuval, 6-8 méteres mestergerendákkal, borvizes szekérrel vagy egy 3,1 méter hosszúságú, festett padládával. Mind arról mesélnek: kik is igazából a székelyek, hogyan látják magukat, mi mit tudunk róluk.
Milyen szerepet tölt be a főzés és étkezés Kína népének múltjában és jelenében? Hogyan formálta a gasztronómia a mindennapokat, a hagyományokat, a gondolkodást, de akár a politikát is? Mekkora jelentőséggel bír az étkezés kultúrája Kínában? Ezen kérdésekre is választ kaphatunk az október 16-án megnyílt Fine Dining: Az ősi Kína gasztrotörténetei című időszaki tárlat által a Néprajzi Múzeumban. A messzi Kínából érkezett, Liechtensteint, Párizst és Hongkongot is bejárt kiállítás 90 műtárgyat jelenít meg a Kínai Nemzeti Múzeum gyűjteményéből az ókortól a modern időkig. Célja, hogy ismertesse a közönséget a kínai étkezési szokások évezredeket átívelő hagyományaival, azok mélységével, varázsával és sokszínűségével, továbbá betekintést nyújtson egy kultúrába, ahol az ételek és italok elkészítése nemcsak az alapvető szükségletek kielégítésére szolgált, hanem számos más, többek között spirituális jelentéssel is bírt.
A sor itt nem áll meg! November 15-étől már látogatható a Korgó valóság című, szintén nemzetközi kiállítás, mely az éhség összetett és sokoldalú kérdéskörét ismerteti. A biológiai szükségletként és kulturális-társadalmi jelenségként is vizsgált fogalom globális és helyi, történelmi és kortárs példákon keresztül mutatja be, hogy a különféle válságok, mint például a háborúk, természeti katasztrófák vagy a Covid-19 világjárvány, milyen hatással vannak az alapélelmiszer-ellátásra. Humanitárius erőfeszítések, a globális kezdeményezések, népkonyhák, személyes és közösségi akciók a sorvezetői a kiállításnak, ami azt is taglalja, miként válhat az éhség politikai eszközzé, és vizsgálja az éhség és a test kapcsolatának kérdéskörét, az étkezési zavarokat, különösen a testábrázolás és megítélés tükrében.
Végül, de nem utolsósorban december 13-án bemutatkozik a Herman Ottó kiállítás, amely a kivételes polihisztor emlékének állít méltó emléket. Az Országgyűlési Múzeum közreműködésével létrejövő tárlat a 110 éve elhunyt zoológus, néprajzkutató, természetkutató, régész és politikus szellemi hagyatékából elsősorban a néprajzi és a politikai tevékenységre fókuszál. A Néprajzi Múzeumban őrzött tárgyakon, fotókon, rajzokon és iratokon keresztül a tudós életét, tevékenységének sokszínűségét és az általa elért eredmények jelentőségét ismerhetjük meg, az Országgyűlési Múzeumnak köszönhetően pedig bepillantást nyerhetünk képviselői törekvéseibe, a korszak politikai csatáiba. A humort sem nélkülöző időszaki tárlat egy különleges kutató és gondolkodó portréját rajzolja meg, aki bár azt vallotta magáról: „se diplomám, se semmim”, mégis igazi tudósként, kutatóként, polihisztorként élte életét.
(X)