2025. január 03. /
A Várkert Bazár csodálatos épületegyüttese 1883 óta díszíti a budai Duna-korzót. Azonban nem mindig volt turistacsalogató látványosság. A szocialista évtizedek végére az elhanyagoltság miatt annyira leromlott az Ybl Miklós tervezte épület állapota, hogy a világ legveszélyeztetettebb
műemlékeinek listájára is felkerült. 2014-ben újult meg, és az azóta eltelt tíz évben a főváros egyik meghatározó kulturális központjává nőtte ki magát. Idén rendezvénysorozattal ünnepelték meg a tízéves évfordulót, ennek egyik záróakkordjaként jelent meg az Ybl megvalósult álma – A Várkert Bazár története című kötet, amelyből most a nagyközönség is megismerheti a Várkert Bazár fordulatokban bővelkedő históriáját.
A kiadvány a Budavári Palotanegyed múltját bemutató könyvsorozat negyedik köteteként jelent meg. Kevésbé közismert ugyanis, hogy a Várkert Bazár eredetileg a Királyi Palotához tartozott, és az uralkodói kertek részét képezte. A kiegyezést követően, 1867-ben Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázták, és ekkor jelent meg az igény – főként magyar részről –, hogy Budán a magyar királynak méltó rezidenciája legyen. A könyvből kiderül az is, hogy egy polgárasszony kérelme, a hatóságokhoz beadott építési engedélye indította meg a nagyszabású munkálatokat, melynek eredményeképpen 1875 és 1883 között épült fel. Ekkor ugyanis még girbegurba házsorok övezték a Várhegy keleti lejtőjének alját. A Királyi Palotából kinézve ezeknek a házaknak a hátsó udvarára lehetett látni trécselő szomszédasszonyokkal és száradó ruhákkal egyetemben. Amikor az egyik épület tulajdonosa bővíteni szerette volna a házát, báró Podmaniczky Frigyes volt az, aki javaslatot tett arra, hogy az itt lévő ingatlanokat az államnak meg kellene vásárolni, és a Királyi Palotához méltó környezetet kellene kialakítani a helyükön. Az ötletét elfogadták, és ezzel vette kezdetét a Várkert Bazár máig tartó története.
Ilyen és ehhez hasonló történetekről olvashat az érdeklődő, ha kézbe veszi az Ybl megvalósult álma című könyvet. A szerző, Szentpály-Juhász Miklós a középkori kezdetektől dolgozza fel a helyszín krónikáját, mindezt levéltári kutatásokra alapozva, történészi igényességgel, mégis olvasmányos, közérthető stílusban. Ugyancsak a könnyed befogadást segíti az a sok korabeli rajz, fotó és egyéb illusztráció, melyek a könyv oldalait színesítik. Segítségükkel végigkísérhetjük, hogy az Ybl Miklós tervezőasztalán megszületett többféle elképzelés közül hogyan alakult ki a ma is ismert képe a több mint háromszáz méter hosszan elnyúló épületegyüttesnek, valamint arra a kérdésre is választ kapunk, hogy honnan ered a Várkert Bazár elnevezés.
A hely múltjához kapcsolódik a Budai Ifjúsági Park, közismertebb nevén az Ifipark története is. A második világháborút követően a szocialista városvezetés ugyanis szerette volna hasznosítani az impozáns neoreneszánsz pavilonokat és teraszokat. Így született meg az ötlet, hogy a fiatalok számára zenés szórakozóhelyet alakítsanak ki, amely később neves magyar együttesek fellépési helyévé vált. A kötet fotóit nézegetve megelevenednek előttünk az Omega, a KEX, a Piramis vagy a P. Mobil együttesek fellépései.
Az 1980-as évek végére az elhanyagoltság miatt a Várkert Bazárt életveszélyessé nyilvánították, és bezárták. A könyv utolsó fejezeteiből megismerhetjük azt a hatalmas mérnöki teljesítményt, melynek segítségével 2011 és 2014 között megmentették az enyészettől Ybl ékszerdobozát. Bepillantást nyerhetünk a gazdag
programkínálatba is, amely az elmúlt tíz évben jellemezte a megújult kulturális helyszínt.
A sorozatban már korábban megjelent A Budavári Palotanegyed története, a Szent István-terem – Találkozás a történelemmel és a Testőrök és paripák – A Csikós udvar története című kötetek mellé immár a polcokra kerülhet a Várkert Bazár múltját bemutató kiadvány is, amely ideális ajándék lehet a történelem iránt érdeklődőknek csakúgy, mint azoknak, akik szívesen nosztalgiáznának az Ifiparkban töltött táncos estéket, koncerteket illetően.
A Hauszmann Alapítvány gondozásában megjelent százhatvan oldalas könyv megvásárolható a Budavári Palotanegyed ajándékboltjaiban.
műemlékeinek listájára is felkerült. 2014-ben újult meg, és az azóta eltelt tíz évben a főváros egyik meghatározó kulturális központjává nőtte ki magát. Idén rendezvénysorozattal ünnepelték meg a tízéves évfordulót, ennek egyik záróakkordjaként jelent meg az Ybl megvalósult álma – A Várkert Bazár története című kötet, amelyből most a nagyközönség is megismerheti a Várkert Bazár fordulatokban bővelkedő históriáját.A kiadvány a Budavári Palotanegyed múltját bemutató könyvsorozat negyedik köteteként jelent meg. Kevésbé közismert ugyanis, hogy a Várkert Bazár eredetileg a Királyi Palotához tartozott, és az uralkodói kertek részét képezte. A kiegyezést követően, 1867-ben Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázták, és ekkor jelent meg az igény – főként magyar részről –, hogy Budán a magyar királynak méltó rezidenciája legyen. A könyvből kiderül az is, hogy egy polgárasszony kérelme, a hatóságokhoz beadott építési engedélye indította meg a nagyszabású munkálatokat, melynek eredményeképpen 1875 és 1883 között épült fel. Ekkor ugyanis még girbegurba házsorok övezték a Várhegy keleti lejtőjének alját. A Királyi Palotából kinézve ezeknek a házaknak a hátsó udvarára lehetett látni trécselő szomszédasszonyokkal és száradó ruhákkal egyetemben. Amikor az egyik épület tulajdonosa bővíteni szerette volna a házát, báró Podmaniczky Frigyes volt az, aki javaslatot tett arra, hogy az itt lévő ingatlanokat az államnak meg kellene vásárolni, és a Királyi Palotához méltó környezetet kellene kialakítani a helyükön. Az ötletét elfogadták, és ezzel vette kezdetét a Várkert Bazár máig tartó története.
Ilyen és ehhez hasonló történetekről olvashat az érdeklődő, ha kézbe veszi az Ybl megvalósult álma című könyvet. A szerző, Szentpály-Juhász Miklós a középkori kezdetektől dolgozza fel a helyszín krónikáját, mindezt levéltári kutatásokra alapozva, történészi igényességgel, mégis olvasmányos, közérthető stílusban. Ugyancsak a könnyed befogadást segíti az a sok korabeli rajz, fotó és egyéb illusztráció, melyek a könyv oldalait színesítik. Segítségükkel végigkísérhetjük, hogy az Ybl Miklós tervezőasztalán megszületett többféle elképzelés közül hogyan alakult ki a ma is ismert képe a több mint háromszáz méter hosszan elnyúló épületegyüttesnek, valamint arra a kérdésre is választ kapunk, hogy honnan ered a Várkert Bazár elnevezés.
A hely múltjához kapcsolódik a Budai Ifjúsági Park, közismertebb nevén az Ifipark története is. A második világháborút követően a szocialista városvezetés ugyanis szerette volna hasznosítani az impozáns neoreneszánsz pavilonokat és teraszokat. Így született meg az ötlet, hogy a fiatalok számára zenés szórakozóhelyet alakítsanak ki, amely később neves magyar együttesek fellépési helyévé vált. A kötet fotóit nézegetve megelevenednek előttünk az Omega, a KEX, a Piramis vagy a P. Mobil együttesek fellépései.
Az 1980-as évek végére az elhanyagoltság miatt a Várkert Bazárt életveszélyessé nyilvánították, és bezárták. A könyv utolsó fejezeteiből megismerhetjük azt a hatalmas mérnöki teljesítményt, melynek segítségével 2011 és 2014 között megmentették az enyészettől Ybl ékszerdobozát. Bepillantást nyerhetünk a gazdag
programkínálatba is, amely az elmúlt tíz évben jellemezte a megújult kulturális helyszínt. A sorozatban már korábban megjelent A Budavári Palotanegyed története, a Szent István-terem – Találkozás a történelemmel és a Testőrök és paripák – A Csikós udvar története című kötetek mellé immár a polcokra kerülhet a Várkert Bazár múltját bemutató kiadvány is, amely ideális ajándék lehet a történelem iránt érdeklődőknek csakúgy, mint azoknak, akik szívesen nosztalgiáznának az Ifiparkban töltött táncos estéket, koncerteket illetően.
A Hauszmann Alapítvány gondozásában megjelent százhatvan oldalas könyv megvásárolható a Budavári Palotanegyed ajándékboltjaiban.