2025. május 12. /
A Hagyományok Háza kétnapos, nemzetközi szakmai rendezvényen mutatta be a magyar népművészet helyzetéről komplex képet adó, első Népművészeti Jelentést és a kézműves mesterségeket
felölelő Craft_ME nevű digitális felületet. Az intézmény főigazgatójával, Both Miklóssal beszélgettünk az egyedi innovációkról.
Mi állt a nagy sikerrel lezajló szakmai napok fókuszában?
B. M.: Most a népi kézművességre koncentráltunk, aminek széles körben való megismertetéséhez valóban hiánypótló platformot nyitottunk meg a Craft_Me elindításával. Az elmúlt két évben a digitális oktatás területén a Craft_ME már a második nagyobb fejlesztésünk, az első a népzenével foglalkozó honlapunk volt, a Folk_ME. Természetesen mindkettő ingyenesen elérhető bárki számára. Hosszú távon egyébként minden olyan műfajt szeretnénk érinteni, amellyel a Hagyományok Háza foglalkozik, tehát a néptánc területén is tervezünk majd hasonló fejlesztéseket véghez vinni. Ennek már zajlanak is az előkészületei.
Hogy jött a Craft_ME ötlete?
B. M.: Akkor gondoltunk rá először, amikor a Folk_ME visszajelzései megmutatták, milyen sokféle módon tudják hasznosítani az emberek a felületet. A Házban fontos nekünk, hogy a különböző szakterületeket egyenlő mértékben tudjuk fejleszteni. A népzenei oldal sikerei után szerettük volna a többi területnek is megadni a lehetőséget. Specialistáinkkal kialakítottuk a szakmai koncepciót, majd készítettünk néhány tesztfelvételt, amelyek rögtön megmutatták, hogy remekül fog működni a dolog. A Craft_ME folyamatosan alakul a népi kézművesség és népi iparművészeti szakcsoport bevonásával.
Mi az ilyen típusú, virtuális platformok kialakításában a legnagyobb kihívás?
B. M.: Az, hogy miként tudunk egy alapvetően a jelenléti oktatásra kitalált rendszert a digitális térbe átültetni úgy, hogy a tanulási folyamat személyes jelenlét nélkül is hatékony legyen.
Az intézmény által kiadott első Népművészeti Jelentés is bemutatásra került a szakmai napokon. Mi ez pontosan?
B. M.: A nyilvánosan elérhető Jelentés célja, hogy a népművészet területén – annak bármely szférájában – tevékenykedők körében egy szakmai párbeszéd alapjait rakja le. A Jelentés országos és Kárpát-medencei szinten is a népművészet nagy ügyeivel foglalkozik objektíven, adatszerűen, így olyan témákhoz adhat állandó vitaalapot, melyeket mindenki ért és ismer. Minden évben szeretnénk kiadni egy Jelentést, amelyben újabb és újabb területekre koncentrálunk, újabb és újabb témákat dolgozunk fel és teszünk láthatóvá.
Miként szolgálhat a Népművészeti Jelentés a szektor jövőbeli támogatottságának alapjául?
B. M.: Amellett, hogy ez a dokumentum szakmai párbeszédindító erővel bírhat, fontos, hogy mérhető szempontok alapján is képet adjon arról, hogy milyen jelentős hatással vannak a népművészeti mozgalmak a Kárpát-medencei társadalmakra. Úgy gondolom, hogy az már önmagában segíti a terület fejlődését, ha tematizálni tudjuk a problémákat, amelyekhez adatokat tudunk rendelni. A jövőben persze nem csak szakmai szemszögből szeretnénk vizsgálni a népművészet jelenlétét. Nagy tanulsággal szolgálna annak a feltérképzése is, hogy a Hagyományok Háza és a különféle népművészeti szervezetek együttes munkája mennyire és milyen módon látható a társadalom számára.
Milyen pozitív visszajelzést kapott az intézmény a szakmai napokról?
B. M.: Az egyik legfontosabb visszajelzés az, hogy milyen nagy volt az érdeklődés. A nagyszámú részvétel mellett azt is láttuk, hogy mennyire sokféle réteget tudtunk megszólítani: a legfontosabb népművészeti egyesületek, a területünkön dolgozó művészek, alkotók, módszertani szakemberek, képzők, döntéshozók és a tudományterületeken tevékenykedők mind képviseltették magukat a rendezvényen, amelynek a második, nemzetközi napján szintén a népművészet különféle ágaival foglalkozó szakemberek jelentek meg. A nemzetközi egy innovációs nap volt, amely arról szólt, hogy hogyan tudunk a hagyomány területén újabb és újabb terekben jelen lenni.
Hogy épül fel a Ház nemzetközi kapcsolatrendszere?
B. M.: Az erősödő nemzetközi jelenlétünk mögött folyamatos kommunikáció áll, természetesen nem egyetlen napra korlátozódik a háttérmunka. Mind a népzene, mind a néptánc és a kézművesség területén elkezdtünk azokkal az intézményekkel, nagyobb országok civil egyesületeivel kommunikálni, akikkel hasonlóképpen látjuk a problémákat, és hasonló megoldásokban vagyunk érdekeltek. Fesztiválokra, rendezvényekre utazunk, hogy bemutassuk a tevékenységeinket, és szakmai fórumokon találkozzunk meglévő vagy leendő partnereinkkel. Évente egyszer pedig mi látjuk vendégül a különböző országok képviselőit, akiket láthatóan lenyűgöz az, hogy az összes hagyományterület helyet tud kapni nálunk, egyetlen, hatalmas intézményen belül. Ezzel Magyarországon, sőt, egész Európában egyedinek számít a Hagyományok Háza.
felölelő Craft_ME nevű digitális felületet. Az intézmény főigazgatójával, Both Miklóssal beszélgettünk az egyedi innovációkról.
Mi állt a nagy sikerrel lezajló szakmai napok fókuszában?
B. M.: Most a népi kézművességre koncentráltunk, aminek széles körben való megismertetéséhez valóban hiánypótló platformot nyitottunk meg a Craft_Me elindításával. Az elmúlt két évben a digitális oktatás területén a Craft_ME már a második nagyobb fejlesztésünk, az első a népzenével foglalkozó honlapunk volt, a Folk_ME. Természetesen mindkettő ingyenesen elérhető bárki számára. Hosszú távon egyébként minden olyan műfajt szeretnénk érinteni, amellyel a Hagyományok Háza foglalkozik, tehát a néptánc területén is tervezünk majd hasonló fejlesztéseket véghez vinni. Ennek már zajlanak is az előkészületei.
Hogy jött a Craft_ME ötlete?
B. M.: Akkor gondoltunk rá először, amikor a Folk_ME visszajelzései megmutatták, milyen sokféle módon tudják hasznosítani az emberek a felületet. A Házban fontos nekünk, hogy a különböző szakterületeket egyenlő mértékben tudjuk fejleszteni. A népzenei oldal sikerei után szerettük volna a többi területnek is megadni a lehetőséget. Specialistáinkkal kialakítottuk a szakmai koncepciót, majd készítettünk néhány tesztfelvételt, amelyek rögtön megmutatták, hogy remekül fog működni a dolog. A Craft_ME folyamatosan alakul a népi kézművesség és népi iparművészeti szakcsoport bevonásával.
Mi az ilyen típusú, virtuális platformok kialakításában a legnagyobb kihívás?
B. M.: Az, hogy miként tudunk egy alapvetően a jelenléti oktatásra kitalált rendszert a digitális térbe átültetni úgy, hogy a tanulási folyamat személyes jelenlét nélkül is hatékony legyen.
Az intézmény által kiadott első Népművészeti Jelentés is bemutatásra került a szakmai napokon. Mi ez pontosan?
B. M.: A nyilvánosan elérhető Jelentés célja, hogy a népművészet területén – annak bármely szférájában – tevékenykedők körében egy szakmai párbeszéd alapjait rakja le. A Jelentés országos és Kárpát-medencei szinten is a népművészet nagy ügyeivel foglalkozik objektíven, adatszerűen, így olyan témákhoz adhat állandó vitaalapot, melyeket mindenki ért és ismer. Minden évben szeretnénk kiadni egy Jelentést, amelyben újabb és újabb területekre koncentrálunk, újabb és újabb témákat dolgozunk fel és teszünk láthatóvá.
Miként szolgálhat a Népművészeti Jelentés a szektor jövőbeli támogatottságának alapjául?
B. M.: Amellett, hogy ez a dokumentum szakmai párbeszédindító erővel bírhat, fontos, hogy mérhető szempontok alapján is képet adjon arról, hogy milyen jelentős hatással vannak a népművészeti mozgalmak a Kárpát-medencei társadalmakra. Úgy gondolom, hogy az már önmagában segíti a terület fejlődését, ha tematizálni tudjuk a problémákat, amelyekhez adatokat tudunk rendelni. A jövőben persze nem csak szakmai szemszögből szeretnénk vizsgálni a népművészet jelenlétét. Nagy tanulsággal szolgálna annak a feltérképzése is, hogy a Hagyományok Háza és a különféle népművészeti szervezetek együttes munkája mennyire és milyen módon látható a társadalom számára.
Milyen pozitív visszajelzést kapott az intézmény a szakmai napokról?
B. M.: Az egyik legfontosabb visszajelzés az, hogy milyen nagy volt az érdeklődés. A nagyszámú részvétel mellett azt is láttuk, hogy mennyire sokféle réteget tudtunk megszólítani: a legfontosabb népművészeti egyesületek, a területünkön dolgozó művészek, alkotók, módszertani szakemberek, képzők, döntéshozók és a tudományterületeken tevékenykedők mind képviseltették magukat a rendezvényen, amelynek a második, nemzetközi napján szintén a népművészet különféle ágaival foglalkozó szakemberek jelentek meg. A nemzetközi egy innovációs nap volt, amely arról szólt, hogy hogyan tudunk a hagyomány területén újabb és újabb terekben jelen lenni.
Hogy épül fel a Ház nemzetközi kapcsolatrendszere?
B. M.: Az erősödő nemzetközi jelenlétünk mögött folyamatos kommunikáció áll, természetesen nem egyetlen napra korlátozódik a háttérmunka. Mind a népzene, mind a néptánc és a kézművesség területén elkezdtünk azokkal az intézményekkel, nagyobb országok civil egyesületeivel kommunikálni, akikkel hasonlóképpen látjuk a problémákat, és hasonló megoldásokban vagyunk érdekeltek. Fesztiválokra, rendezvényekre utazunk, hogy bemutassuk a tevékenységeinket, és szakmai fórumokon találkozzunk meglévő vagy leendő partnereinkkel. Évente egyszer pedig mi látjuk vendégül a különböző országok képviselőit, akiket láthatóan lenyűgöz az, hogy az összes hagyományterület helyet tud kapni nálunk, egyetlen, hatalmas intézményen belül. Ezzel Magyarországon, sőt, egész Európában egyedinek számít a Hagyományok Háza.