„Tulajdonképpen egy krimi bontakozik ki előttünk, melyben a lélektannak nagy szerep jut” – A titkok hercege – a Cantemus Kórus koncertje a Zeneakadémián
2025. május 14. /

A nyíregyházi Cantemus Kórus különleges koncerttel várja a közönséget a Zeneakadémia Nagy­termébe május 22-én. A titkok hercege címmel az itáliai reneszánsz zeneszerző, don Carlo Gesualdo élete elevenedik meg a színpadon prózában és zenében.
A Nemzeti Színház színművészeinek közreműködésével Passuth László Madrigál című regényének részletein keresztül ismerhetjük meg a tragikus sorsú zeneszerző világát. A koncert megálmodóját, a Cantemus Vegyeskar karnagyát, Szabó Somát kérdeztük a különleges hangversenyről.

Honnan jött az ötlet ennek a műsornak az összeállítására?
Sz. S.: Gesualdo művei már nagyon régóta foglalkoztatnak. A rene­szánsz repertoárhoz képest annyira más, olyan formabontó és meg­hök­kentő ez a muzsika, hogy még a mai ember fülének is különleges és friss élményt jelent. Olyan vad harmóniai, ritmikai és formai meg­oldások és az érzelmek oly végletes szélsőségei jellemzik, amivel a legmerészebb madrigalisták sem éltek, és mégis mindig egyensúly van a zenéjében. Kiszámíthatatlanságában sem hektikus, hanem mindig kerek és az egységesség, a teljesség érzetét kelti. Éppen ezért Ges­ualdo muzsikáját a Cantemus Kórus a kezdetektől repertoáron tartja. Egy teljes este azonban ebből a típusú zenéből olyan tömény, amit még a legszakavatottabb közönség is nehezen fogadna be. Mivel fiatalkorom meghatározó könyvélménye volt Passuth László Madrigál című csodálatos regénye, mely Gesualdo életéről szól, úgy gondoltam, segíthet a művek befogadásában és a zene jobb megértésében, ha ebből a könyvből állítok össze egy vezérfonalat, amely Gesualdo életének tragédiáját bontja ki.

Miből fakadhat Gesualdo különleges zenei világa?
Sz. S.: Gesualdo különlegességének két oka van. Az egyik, hogy a szakzenészektől eltérően ő dilettante, vagyis ma úgy mondanánk, műkedvelő muzsikus volt, hiszen nemes ember lévén nem kellett szakmát tanulnia. Kedvtelésből muzsikált, más kérdés, hogy ez semmit nem von le a zeneisége értékéből. Viszont nem volt kiszolgáltatva senkinek, azt írt, amit akart. A másik ok az életét beárnyékoló tragédia. Miután első feleségét in flagranti tetten érte, véres elégtételt vett a becsületét ért sérelmen. Ezt a kettős gyilkosságot aztán nem sikerült lelkileg feldolgoznia, és egyre durvább és egyre szenvedélyesebb művek komponálásán keresztül kereste a feloldozást. Beszédes adat, hogy minden egyes madrigáljában (közel 120 darab) szerepel a „halál” kifejezés.

Akkor a Passuth-idézetek erről szólnak a koncert közben?
Sz. S.: A tragédia mibenlétére fokozatosan derül fény. Úgy állítottam össze a szöveget, hogy Gesualdo maga nem is szólal meg, ő pusztán a zenéjével beszél. A prózai részleteket a Gesualdo körül élő személyek párbeszédei adják, melyek amellett hogy Gesualdo ellentmondásos személyiségét segítenek megérteni, egyre közelebb visznek a tragikus események kulminációja felé. Tulajdonképpen egy krimi bontakozik ki előttünk, melyben a lélektannak nagy szerep jut. A Nemzeti Színház színművészei: Katona Kinga, Schnell Ádám, Rubold Ödön és Herczegh Péter szenzációs alakítással formázzák meg a különböző szereplőket, egyik karakterből a másikba bújva, Szabó Sebestyén László kiváló rendezésében.

Hogyan áll össze a koncert zenei anyaga?
Sz. S.: A zene mindig az adott prózai jelenetre reflektál, zömmel Gesualdo-kompozíciók szólalnak meg, madrigálok, motetták és responzóriumok, de hogy érzékelhető legyen ennek a zenének a sajátossága, más reneszánsz zeneszerzők egy-egy darabja is helyet kapott a műsorban. Így Josquin, Palestrina, Tallis vagy Cardoso fénytörésében talán még plasztikusabban rajzolódik ki Gesualdo zenei arcképe.