2026. július 22. /
A Kőszegi Várszínház idén a 45. nyári évadát kezdte meg: 35 színházi előadással, több mint 50 programmal várják a közönséget, öt saját bemutatót tartanak, és megrendezik az 5. KözJáték Fesztivált is. Minderről Pócza Zoltán igazgatót kérdeztük, aki immár 30 éve vezeti az intézményt.
Mit jelent egy ilyen dupla jubileum?
P. Z.: Kőszeg különleges hely. Itt hősök laknak. Lehet, hogy nem mi vívtuk meg az 1532-es ostromot, de ezt az örökséget ma is érezzük. Szeretnénk méltók lenni a város szellemiségéhez. Én 1988 óta dolgozom az intézményben, 1996 óta pedig a
Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház igazgatója vagyok. Abban bízom, hogy amit ebben a három évtizedben a kollégáimmal szakmailag elértünk, amitől országos rangja lett a várszínháznak, az hitelesíti a munkánkat. Annak is van már presztízse, ha valaki Kőszegen játszik, vagy nálunk, velünk dolgozik. Erre nagyon büszkék vagyunk.
Sok szó esik ma az innovációról a kulturális életben is. A Kőszegi Várszínház történetét nézve a megújulás régóta része a működésüknek.
P. Z.: Én is így gondolom. A Kőszegi Várszínház mindig is igyekezett követni a kor változásait, sőt gyakran előre is gondolkodni: azt keressük, mivel tudunk többet adni annál, amit egy nyári színháztól általában elvárnak. Idén fontos határkőhöz érkeztünk, egy új működési modell kezdetéhez: fél év alatt öt saját produkció létrehozására vállalkoztunk, ami még kőszínházak esetében is rendkívüli. A Kőszegi Várszínház már nem csupán nyári játszóhely, hanem egész évben működő alkotóműhely.
Mi teszi lehetővé ezt a folyamatos megújulást?
P. Z.: Például az, hogy rengeteg ötletünk van. Megvalósításukhoz rendszerint pályázati támogatásokra tudtunk támaszkodni – akár új magyar drámák, akár fiatalokat érintő érzékenyítő programok kapcsán. Ebben az évben a MOL – Új Európa Alapítvány a kiemelt támogatónk. Ha pedig azt láttuk, hogy egy-egy társműfaj vagy szakmai terület nehezebb helyzetben van, összefogtunk velük. Így dolgoztunk együtt bábszínházakkal, független vagy határon túli társulatokkal, illetve olyan alkotókkal, akik máshol kevesebb lehetőséghez jutottak. Nagyon figyelünk a nézőinkre is. A komoly, gondolatébresztő előadásoktól a szélesebb közönséget megszólító vígjátékokig sokféle műfaj van jelen nálunk. De – ez az alapelvünk – mindennek magas szakmai minőséget kell képviselnie. Szórakoztatni is lehet igényesen, szívhez szólóan, valódi tartalommal.
A történelmi témák is meghatározó szerepet kaptak az elmúlt években a várszínház műsorán.
P. Z.: Kőszeg története kimeríthetetlen. Amikor a vár vagy más helyi örökség felújítása során új régészeti eredmények születtek, arra gondoltunk, hogy ezeket színházi eszközökkel is közelebb kell hozni az emberekhez. Egy színházi előadás sokkal plasztikusabban tud megmutatni egy-egy történelmi helyzetet, mint egy történelemkönyv. Így születtek meg például a Wesselényi-összeesküvésről vagy Garai Miklós nádorról és családjáról szóló előadásaink. Olyan korszakokról beszélünk, amelyekre büszkék lehetünk, de amelyeket sokszor nem ismerünk eléggé.
Vagyis a várszínház már régen nemcsak színház.
P. Z.: Valóban nem. Egyszerre vagyunk közművelődési intézmény, színház és turisztikai központ. És akkor még nem beszéltünk a kiállításokról. Rendszeresen rendezünk időszaki tárlatokat, a képzőművészek pedig nagyon szeretnek hozzánk jönni. Nem egyszerű ma ezt a négy funkciót – közművelődés, színház, galéria és turizmus – egyszerre működtetni. Kollégáim személyes elkötelezettsége nélkül ez nem menne.
Harminc év távlatából mire a legbüszkébb?
P. Z.: Arra, hogy mindezt egy 12 ezres lélekszámú kisvárosban sikerült megvalósítani. Ha sporthasonlattal élhetek, olyan ez, mint amikor Körmend kosárlabdacsapata bajnokságot nyert. Egy kisváros összefogásából létrejön valami nagy érték, amelyet aztán országosan is észrevesznek és elismernek.
Van még olyan cél, amelyet mindenképpen szeretne elérni?
P. Z.: Igen. Azt szeretném, hogy amikor egyszer átadom az utódomnak ezt az intézményt, ne „csupán” egy szellemi műhelyt hagyjak magam után, hanem egy olyan épületegyüttest is, amely méltó módon szolgálja a kultúra iránt érdeklődő közönséget. A Jurisics-vár első ütemű felújítása megtörtént, de a nagy fejlesztések még előttünk állnak. Nincs igazán megfelelő színháztermünk. Az én nagy álmom az, hogy a belső várudvart befedjük és téliesítsük. Akkor létrejöhetne egy olyan kulturális központ, amely egész évben képes magas színvonalú előadásokat fogadni.
A Kőszegi Várszínház nyári programja itt érhető el: https://koszegivarszinhaz.hu/hu/program/
Mit jelent egy ilyen dupla jubileum?
P. Z.: Kőszeg különleges hely. Itt hősök laknak. Lehet, hogy nem mi vívtuk meg az 1532-es ostromot, de ezt az örökséget ma is érezzük. Szeretnénk méltók lenni a város szellemiségéhez. Én 1988 óta dolgozom az intézményben, 1996 óta pedig a
Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház igazgatója vagyok. Abban bízom, hogy amit ebben a három évtizedben a kollégáimmal szakmailag elértünk, amitől országos rangja lett a várszínháznak, az hitelesíti a munkánkat. Annak is van már presztízse, ha valaki Kőszegen játszik, vagy nálunk, velünk dolgozik. Erre nagyon büszkék vagyunk.Sok szó esik ma az innovációról a kulturális életben is. A Kőszegi Várszínház történetét nézve a megújulás régóta része a működésüknek.
P. Z.: Én is így gondolom. A Kőszegi Várszínház mindig is igyekezett követni a kor változásait, sőt gyakran előre is gondolkodni: azt keressük, mivel tudunk többet adni annál, amit egy nyári színháztól általában elvárnak. Idén fontos határkőhöz érkeztünk, egy új működési modell kezdetéhez: fél év alatt öt saját produkció létrehozására vállalkoztunk, ami még kőszínházak esetében is rendkívüli. A Kőszegi Várszínház már nem csupán nyári játszóhely, hanem egész évben működő alkotóműhely.
Mi teszi lehetővé ezt a folyamatos megújulást?
P. Z.: Például az, hogy rengeteg ötletünk van. Megvalósításukhoz rendszerint pályázati támogatásokra tudtunk támaszkodni – akár új magyar drámák, akár fiatalokat érintő érzékenyítő programok kapcsán. Ebben az évben a MOL – Új Európa Alapítvány a kiemelt támogatónk. Ha pedig azt láttuk, hogy egy-egy társműfaj vagy szakmai terület nehezebb helyzetben van, összefogtunk velük. Így dolgoztunk együtt bábszínházakkal, független vagy határon túli társulatokkal, illetve olyan alkotókkal, akik máshol kevesebb lehetőséghez jutottak. Nagyon figyelünk a nézőinkre is. A komoly, gondolatébresztő előadásoktól a szélesebb közönséget megszólító vígjátékokig sokféle műfaj van jelen nálunk. De – ez az alapelvünk – mindennek magas szakmai minőséget kell képviselnie. Szórakoztatni is lehet igényesen, szívhez szólóan, valódi tartalommal.
A történelmi témák is meghatározó szerepet kaptak az elmúlt években a várszínház műsorán.
P. Z.: Kőszeg története kimeríthetetlen. Amikor a vár vagy más helyi örökség felújítása során új régészeti eredmények születtek, arra gondoltunk, hogy ezeket színházi eszközökkel is közelebb kell hozni az emberekhez. Egy színházi előadás sokkal plasztikusabban tud megmutatni egy-egy történelmi helyzetet, mint egy történelemkönyv. Így születtek meg például a Wesselényi-összeesküvésről vagy Garai Miklós nádorról és családjáról szóló előadásaink. Olyan korszakokról beszélünk, amelyekre büszkék lehetünk, de amelyeket sokszor nem ismerünk eléggé.
Vagyis a várszínház már régen nemcsak színház.
P. Z.: Valóban nem. Egyszerre vagyunk közművelődési intézmény, színház és turisztikai központ. És akkor még nem beszéltünk a kiállításokról. Rendszeresen rendezünk időszaki tárlatokat, a képzőművészek pedig nagyon szeretnek hozzánk jönni. Nem egyszerű ma ezt a négy funkciót – közművelődés, színház, galéria és turizmus – egyszerre működtetni. Kollégáim személyes elkötelezettsége nélkül ez nem menne.
Harminc év távlatából mire a legbüszkébb?
P. Z.: Arra, hogy mindezt egy 12 ezres lélekszámú kisvárosban sikerült megvalósítani. Ha sporthasonlattal élhetek, olyan ez, mint amikor Körmend kosárlabdacsapata bajnokságot nyert. Egy kisváros összefogásából létrejön valami nagy érték, amelyet aztán országosan is észrevesznek és elismernek.
Van még olyan cél, amelyet mindenképpen szeretne elérni?
P. Z.: Igen. Azt szeretném, hogy amikor egyszer átadom az utódomnak ezt az intézményt, ne „csupán” egy szellemi műhelyt hagyjak magam után, hanem egy olyan épületegyüttest is, amely méltó módon szolgálja a kultúra iránt érdeklődő közönséget. A Jurisics-vár első ütemű felújítása megtörtént, de a nagy fejlesztések még előttünk állnak. Nincs igazán megfelelő színháztermünk. Az én nagy álmom az, hogy a belső várudvart befedjük és téliesítsük. Akkor létrejöhetne egy olyan kulturális központ, amely egész évben képes magas színvonalú előadásokat fogadni.
A Kőszegi Várszínház nyári programja itt érhető el: https://koszegivarszinhaz.hu/hu/program/