2026. október 05. / K. B.
Amikor ez az interjú készül, már a boltokban Bajnai Zsolt első mesekönyve, és mire olvassák a beszélgetést, nyomdában lesz ötödik novelláskötete is. A Kolibri Kiadó gondozásában megjelent Azapa megmentése és a Cser Kiadónál napvilágot látó Nem lesz sitt című kötetek mellett egy
készülő helytörténeti kiadványról is beszélgettünk.
Tavaly ilyenkor színházi premierre készült Sopronban, ahol a Határátlépések című darabjával indult az évad. Most meg négy novelláskötet után, az ötödik előtt mesekönyvvel jelentkezik. Szélesedik a paletta?
B. Zs.: Így is megközelíthető, bár én csak történeteket próbálok elmesélni. Elsősorban a magam szórakoztatására. De olykor előfordul, hogy az a téma, ami egy ideje már izgat, vagy amit már elkezdtem írni, mások gondolataiban is felbukkan, ezért kiírnak, mondjuk, egy pályázatot, amin elindulhatok. A határidő kiváló múzsa, és előcsalogatja a laptopom mindenféle fiókjaiban lévő ötleteket és szövegkezdeményeket is. A Határátlépések és Azapa megmentése is így született. Ez utóbbit tavaly ilyentájt küldtem el a Libri Talent pályázatára, és az elmúlt egy évben olykor csak kapkodtam a fejem, hogy a történetem miként lett Pájer Lillának köszönhetően illusztrált mesekönyv, sőt diafilm is készül belőle.
Kitől kell Azapát megmenteni? Hogyan született a történet?
B. Zs.: Leegyszerűsítve magától, az állandó munkától, és attól, hogy emiatt sokat van távol a családjától. Kevés történetemnek emlékszem ennyire az első ötletére, de ez konkrétan a Lágymányosi hídon, az 1-es villamoson ülve született. Néztem az új városrészt, és közben hiányoztak a gyermekeim. Ebből a pillanatból lett aztán egy mese arról, hogy a munkahelyén „raboskodó” apát elindul kiszabadítani az ő királykisasszonya, a lánya, akinek persze lesznek modern segítői, így mindenféle nehézségeket is legyőznek. Mese, amiben szerintem sok szülő vágya vagy inkább álma benne van.
Volt már közönsége, érkezett visszajelzés?
B. Zs.: A lányomon kívül csak a kiadó munkatársai olvasták, akiknek tetszett. Szeptember első napjaiban került boltokba a könyv, mostanában egyeztetünk majd a bemutatókról, amiktől azért kicsit félek, mert gyerekközönségem még nem volt. Remélem, nem fogom őket magamra haragítani azzal, hogy esetleg Azapa megmentését felolvasó apa vagy anya elpityeredik a történet végére.
Egyszeri kaland vagy születhetnek még mesék?
B. Zs.: A kiadó az első perctől kezdve utalgat erre, úgyhogy Azapa megmentését elmesélő Tünde nénivel, vagyis Tündérkével a laptopomon már történnek különös dolgok, amelyek akár olvasók elé is kerülhetnek.
Ha a Kolibri Kiadó nem dönt Azapa megmentésének kiadásáról, akkor bekerült volna a soron következő, ötödik novelláskötetébe?
B. Zs.: Hát amennyire eklektikusra sikeredett, még ez is megtörténhetett volna. A Nem lesz sitt ugyanis az elmúlt négy évben született novelláimból áll össze, amelyek egy részét pályázatokra írtam, más részük pedig különböző online felületeken jelent meg. Leginkább a pályázatra küldött novellák miatt tartottam fontosnak, hogy összeálljon ez a könyv, mert sokszor a díjazott írások se kerülnek szélesebb közönség elé. Egyébként egyfajta naplóként is tekintek erre a készülő kötetre, mert ahogy szedegettem össze a novellákat, rádöbbentem, mennyire jól mutatják, mi minden izgatott az elmúlt négy évben.
Például?
B. Zs.: A rendszerváltás el nem mesélt személyes, máig ható pillanatai. Vagy a korosztályom, amelyik két tűz közé szorulva pörgeti azt a bizonyos B-oldalt.
Mikor kerülhet a boltokba a Nem lesz sitt?
B. Zs.: A szerkesztés utolsó fázisában vagyunk, szerintem szeptemberben már tördelni fogják a könyvet, úgyhogy október közepe táján már kézbe vehető lesz. És a Cser Kiadónak köszönhetően nemcsak az ő webáruházukban lesz elérhető, de a legnagyobb könyvesboltokban is.
Az előző négy kötetéből kettő Szolnoki mesék alcímmel jelent meg, a városhoz köthető történetekkel. Ezek a mesék, városi novellák nem folytatódnak?
B. Zs.: A Nem lesz sittben van néhány olyan történet, amely lényegében Szolnoki mese, hiszen a blogSzolnok oldalnak az azonos című rovatában jelentek meg először. Ott maradtak is még olyan történetek, amelyekből esetleg születhetne egy újabb kötet, már ha írok még néhány Szolnoki mesét. Persze írok, mert sok olyan hely van még a városban, amit ilyen nagyon szubjektív módon is szeretnék megörökíteni. Ugyanakkor ez most kicsit háttérbe szorult, mert az elmúlt évben összeállítottam százharminc helytörténeti sztorit Szolnok 950. születésnapjára, amelyek a helyi Aktív Rádióban két-három percben el is hangoztak, és amelyeket szeretnék egy speciális könyvben is kiadni. Egy olyan könyvben, amelyben a történetekhez kapcsolódó képek mellett QR-kódok segítségével a rádióműsorok is meghallgathatók lennének, azaz egy speciális képes-hangos könyv lenne.
készülő helytörténeti kiadványról is beszélgettünk.
Tavaly ilyenkor színházi premierre készült Sopronban, ahol a Határátlépések című darabjával indult az évad. Most meg négy novelláskötet után, az ötödik előtt mesekönyvvel jelentkezik. Szélesedik a paletta?
B. Zs.: Így is megközelíthető, bár én csak történeteket próbálok elmesélni. Elsősorban a magam szórakoztatására. De olykor előfordul, hogy az a téma, ami egy ideje már izgat, vagy amit már elkezdtem írni, mások gondolataiban is felbukkan, ezért kiírnak, mondjuk, egy pályázatot, amin elindulhatok. A határidő kiváló múzsa, és előcsalogatja a laptopom mindenféle fiókjaiban lévő ötleteket és szövegkezdeményeket is. A Határátlépések és Azapa megmentése is így született. Ez utóbbit tavaly ilyentájt küldtem el a Libri Talent pályázatára, és az elmúlt egy évben olykor csak kapkodtam a fejem, hogy a történetem miként lett Pájer Lillának köszönhetően illusztrált mesekönyv, sőt diafilm is készül belőle.
Kitől kell Azapát megmenteni? Hogyan született a történet?
B. Zs.: Leegyszerűsítve magától, az állandó munkától, és attól, hogy emiatt sokat van távol a családjától. Kevés történetemnek emlékszem ennyire az első ötletére, de ez konkrétan a Lágymányosi hídon, az 1-es villamoson ülve született. Néztem az új városrészt, és közben hiányoztak a gyermekeim. Ebből a pillanatból lett aztán egy mese arról, hogy a munkahelyén „raboskodó” apát elindul kiszabadítani az ő királykisasszonya, a lánya, akinek persze lesznek modern segítői, így mindenféle nehézségeket is legyőznek. Mese, amiben szerintem sok szülő vágya vagy inkább álma benne van.
Volt már közönsége, érkezett visszajelzés?
B. Zs.: A lányomon kívül csak a kiadó munkatársai olvasták, akiknek tetszett. Szeptember első napjaiban került boltokba a könyv, mostanában egyeztetünk majd a bemutatókról, amiktől azért kicsit félek, mert gyerekközönségem még nem volt. Remélem, nem fogom őket magamra haragítani azzal, hogy esetleg Azapa megmentését felolvasó apa vagy anya elpityeredik a történet végére.
Egyszeri kaland vagy születhetnek még mesék?
B. Zs.: A kiadó az első perctől kezdve utalgat erre, úgyhogy Azapa megmentését elmesélő Tünde nénivel, vagyis Tündérkével a laptopomon már történnek különös dolgok, amelyek akár olvasók elé is kerülhetnek.
Ha a Kolibri Kiadó nem dönt Azapa megmentésének kiadásáról, akkor bekerült volna a soron következő, ötödik novelláskötetébe?
B. Zs.: Hát amennyire eklektikusra sikeredett, még ez is megtörténhetett volna. A Nem lesz sitt ugyanis az elmúlt négy évben született novelláimból áll össze, amelyek egy részét pályázatokra írtam, más részük pedig különböző online felületeken jelent meg. Leginkább a pályázatra küldött novellák miatt tartottam fontosnak, hogy összeálljon ez a könyv, mert sokszor a díjazott írások se kerülnek szélesebb közönség elé. Egyébként egyfajta naplóként is tekintek erre a készülő kötetre, mert ahogy szedegettem össze a novellákat, rádöbbentem, mennyire jól mutatják, mi minden izgatott az elmúlt négy évben.
Például?
B. Zs.: A rendszerváltás el nem mesélt személyes, máig ható pillanatai. Vagy a korosztályom, amelyik két tűz közé szorulva pörgeti azt a bizonyos B-oldalt.
Mikor kerülhet a boltokba a Nem lesz sitt?
B. Zs.: A szerkesztés utolsó fázisában vagyunk, szerintem szeptemberben már tördelni fogják a könyvet, úgyhogy október közepe táján már kézbe vehető lesz. És a Cser Kiadónak köszönhetően nemcsak az ő webáruházukban lesz elérhető, de a legnagyobb könyvesboltokban is.
Az előző négy kötetéből kettő Szolnoki mesék alcímmel jelent meg, a városhoz köthető történetekkel. Ezek a mesék, városi novellák nem folytatódnak?
B. Zs.: A Nem lesz sittben van néhány olyan történet, amely lényegében Szolnoki mese, hiszen a blogSzolnok oldalnak az azonos című rovatában jelentek meg először. Ott maradtak is még olyan történetek, amelyekből esetleg születhetne egy újabb kötet, már ha írok még néhány Szolnoki mesét. Persze írok, mert sok olyan hely van még a városban, amit ilyen nagyon szubjektív módon is szeretnék megörökíteni. Ugyanakkor ez most kicsit háttérbe szorult, mert az elmúlt évben összeállítottam százharminc helytörténeti sztorit Szolnok 950. születésnapjára, amelyek a helyi Aktív Rádióban két-három percben el is hangoztak, és amelyeket szeretnék egy speciális könyvben is kiadni. Egy olyan könyvben, amelyben a történetekhez kapcsolódó képek mellett QR-kódok segítségével a rádióműsorok is meghallgathatók lennének, azaz egy speciális képes-hangos könyv lenne.