2018. január 08. / P. Á.
Napjainkban a történelem átírása, elhallgatása virágkorát éli, Várady Tibor könyve ennek éppen az ellenkezőjére biztat bennünket. A Libatoll és történelem a szerző Zoknik a csilláron, életek hajszálon című kötetének folytatása.
Előző könyvében Várady Tibor a nagybecskereki Várady ügyvéddinasztia irattárának anyagából válogatott történeteken keresztül mutatta be a magyar, német, szerb és zsidó sorsok összefonódását, és ezt folytatta idén megjelent kötetében is.
Várady Tibor nagyapja 1893-ban nyitott irodát Nagybecskereken, amely akkor az Osztrák-Magyar Monarchia területén volt. Később a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett, majd Jugoszláviához tartozott. A II. világháború alatt német uralom volt a városban, ezt követte a szocialista Jugoszlávia korszaka. Ahogy Nagybecskereket ide-oda csatolták, változott a neve is: Nagybecskerek, Veliki Beckerek, Petrovgrád, Grossbetschkerek, Zrenjanin. Utóbbi a Nagybecskerekkel együtt ma is a hivatalos neve. Annak idején a nagy kavarodásban az is megesett, hogy a felperes beadványa magyarul készült el, ám a válasz a beadványra már németül vagy szerbül érkezett. Tudjuk, melyek voltak térségünkben a meghatározó történelmi dátumok, de tudjuk-e, miként élték meg mindezt az érintettek, milyenek voltak a hétköznapjaik? A szerző így fogalmaz: „Azért tartottam fontosnak megírni ezt a könyvet, mert természetesen tudjuk, hogy kik nyerték a világháborúkat, de egyre távolabbra került tőlünk az, hogy mi is történt a háborús mindennapokban. Ez különösen fájó a kisebbségi népcsoportok számára, így a német kisebbség esetében, amely gyakorlatilag eltűnt a Vajdaságból, mint ahogy Becskereken a szomorúan fogyatkozó magyar kisebbség számára is.”
A Libatoll és történelem dokumentumokkal illusztrált, írói kommentárokban gazdag lapjain megismerkedhetünk az egymást váltó hatalmak intézkedéseivel, az alperesek és felperesek olykor szívszorító sodródásával. És persze káprázatosak azok a részek, amelyek a párbajokról szólnak. Megtudjuk, hogy a párbajok tisztaságát háromféle bíróság segítette, hogy egy nemes nem párbajozhatott kétes egzisztenciával, ezért a párbaj előtt kifizette annak adósságát. A szerző érezhetően nagyon szereti szülőföldjét és annak lakóit. Könyvéből sokat megtudunk a valamikori Bánát sokszínű világáról. Mély empátiával mutatja be a történelmi viharok sodorta emberek sorsának folytonos változásait, veszteségeit. Történeteik továbbgondolkodásra sarkallnak bennünket.
Várady Tibor: Libatoll és történelem
Forum Könyvkiadó, 2017
220 oldal / 2490 Ft
Előző könyvében Várady Tibor a nagybecskereki Várady ügyvéddinasztia irattárának anyagából válogatott történeteken keresztül mutatta be a magyar, német, szerb és zsidó sorsok összefonódását, és ezt folytatta idén megjelent kötetében is.
Várady Tibor nagyapja 1893-ban nyitott irodát Nagybecskereken, amely akkor az Osztrák-Magyar Monarchia területén volt. Később a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett, majd Jugoszláviához tartozott. A II. világháború alatt német uralom volt a városban, ezt követte a szocialista Jugoszlávia korszaka. Ahogy Nagybecskereket ide-oda csatolták, változott a neve is: Nagybecskerek, Veliki Beckerek, Petrovgrád, Grossbetschkerek, Zrenjanin. Utóbbi a Nagybecskerekkel együtt ma is a hivatalos neve. Annak idején a nagy kavarodásban az is megesett, hogy a felperes beadványa magyarul készült el, ám a válasz a beadványra már németül vagy szerbül érkezett. Tudjuk, melyek voltak térségünkben a meghatározó történelmi dátumok, de tudjuk-e, miként élték meg mindezt az érintettek, milyenek voltak a hétköznapjaik? A szerző így fogalmaz: „Azért tartottam fontosnak megírni ezt a könyvet, mert természetesen tudjuk, hogy kik nyerték a világháborúkat, de egyre távolabbra került tőlünk az, hogy mi is történt a háborús mindennapokban. Ez különösen fájó a kisebbségi népcsoportok számára, így a német kisebbség esetében, amely gyakorlatilag eltűnt a Vajdaságból, mint ahogy Becskereken a szomorúan fogyatkozó magyar kisebbség számára is.”
A Libatoll és történelem dokumentumokkal illusztrált, írói kommentárokban gazdag lapjain megismerkedhetünk az egymást váltó hatalmak intézkedéseivel, az alperesek és felperesek olykor szívszorító sodródásával. És persze káprázatosak azok a részek, amelyek a párbajokról szólnak. Megtudjuk, hogy a párbajok tisztaságát háromféle bíróság segítette, hogy egy nemes nem párbajozhatott kétes egzisztenciával, ezért a párbaj előtt kifizette annak adósságát. A szerző érezhetően nagyon szereti szülőföldjét és annak lakóit. Könyvéből sokat megtudunk a valamikori Bánát sokszínű világáról. Mély empátiával mutatja be a történelmi viharok sodorta emberek sorsának folytonos változásait, veszteségeit. Történeteik továbbgondolkodásra sarkallnak bennünket.
Várady Tibor: Libatoll és történelem
Forum Könyvkiadó, 2017
220 oldal / 2490 Ft