Az idei évad egyik legnagyobb sikere a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban a Mohácsi János rendezte Illatszertár, melynek november 25-én volt a premierje. László Miklós romantikus komédiája, mint a cím is sugallja, egy békebeli drogériában játszódik, a karácsony előtti izgatott,
 csodaváró és szeretetéhes napokban. A családosok és szerelmesek izgatottan vásárolnak, a magányosok még hevesebben keresik párjukat, mint a bolt két alkalmazottja, Asztalos úr és Balázs kisasszony is, akik jeligés levelezés útján szeretnék megtalálni az igazit – nem is sejtve, hogy az éppen talán egy pultnyira van, egy különösen utált kolléga álarcában. A rendkívül népszerű szüzsét a Nyíregyházára húsz év után visszatérő Mohácsi különös érzékenységgel, sok humorral, egyedi ötlettel állította színpadra. A darab egyik főszerepét, az illatszertár komoly életkrízisen áteső tulajdonosát Horváth László Attila formálja meg, gazdagon árnyalt, finom lélekrajzzal, sok empátiával, életbölcsességgel, virtuóz szellemességgel.
– Elég korán elkezdtem apaszerepeket játszani, volt belőlük jó pár a pályám során. Amikor megkaptam Hammerschmidt drogériatulajdonos szerepét, azt tapasztaltam, ez a szerep más: most először tetten értem az öregedést. Eddig még egy nem létező lelki és fizikai állapothoz kellett hozzátenni magamat, most, így ötven felett megérkeztem ebbe az  állapotba. Hammerschmidt Miklós az ötvenes éveiben jár, potens és erős. Egy magánéleti trauma, plusz betegség azonban két hét alatt vénembert csinál egy addig virulens, tettre kész férfiból. Érdekes volt ezt ilyen közelről szemlélni és megtapasztalni, mondhatni, minden előadás egy valóságos tanulmányút.
Horváth László Attila legutóbbi másik nagy sikere A Főfőnök című groteszk komédia egyik főszerepe volt, Kristoffer, a színész.
– A szerep esetében általában a következő történik: adott egy fiktív karakter, egy kitalált ember egy kitalált világban, és mi ezt valóságként, valóságosan éljük meg a színpadon. Kristoffer szerepe A Főfőnökben azonban, a figura adta nagyszerű lehetőségeken túl, dupla csavarral létezik. Alapállapotban is adott a színészi kettősség: melyik valóság igaz a számomra? A tényleg valós, vagy amit a színpadon hiszek és ábrázolok? Ebben a szerepben én, a színész játszom egy színészt, aki eljátszik egy vállalati főnököt, akinek minden ízében hitelesnek kell lennie. Fikció a fikcióban, három, egymásra kopírozódó valóságréteg, azaz valóság háromszor, tripla tükörjáték, egyszóval: remek feladat.
|
vissza
vissza a lap tetejére
