Interjú
Ismét Kőszegen a színházművészet legjava
2018-04. szám / Jónás Ágnes
A Kőszegi Várszínház immár harminchat éve várja a kultúraszerető közönséget, s ad otthont könnyed, szórakoztató, ámde magas szakmai színvonalú előadásoknak. Idén is bő két hónapig, június 1-től augusztus 1-ig dúskálhatunk a jobbnál jobb vendégelőadásokban, a táncos és zenés
produkciókban, és nem maradnak el a már hagyománnyá vált saját bemutatók sem. Mindezekről Pócza Zoltán, a Kőszegi Várszínház igazgatója beszélt lapunknak.
Tavaly olyan nagyszínpadi bemutatókat láthatott a Várszínház színpadán a nagyérdemű, mint például Johann Nepomuk Nestroy A talizmán című komédiája, a Kicsibácsi és Kicsinéni című mesejáték vagy a Vadalma című dráma. Milyennek értékeli a 2017-es nyári szezont, és mit mutattak a jegyeladások?
P. Z.: Nagyon szép szakmai teljesítményt tettünk le az asztalra 2017-ben, hiszen soha nem volt még annyi bemutatója a Kőszegi Várszínháznak, mint tavaly nyáron. Reméljük, hogy idén sem lesz ez másképp. A célunk továbbra is az, hogy legyen nagyszínpadi bemutató, alternatív színházi premier, modern kortárs táncprodukció, melyet a kőszegi születésű Gergye Krisztián rendező-koreográfus neve fémjelez, és olyan is, ami a bábszínházakkal való együttműködésünket jelzi. A jegyeladáskor alkalmazkodnunk kell a kőszegi közönség igényeihez, akik országszerte ismert, több évtizede a színészi pályán lévő színészeket és alkotókat favorizálnak. A tavalyi év egyik nagy tanulsága számunkra, hogy a programnaptár összeállításánál a külső tényezőket – az időjárás mellett a sportesemények időpontját is – figyelembe kell venni. A labdarúgó-világbajnokság idején bizony még a hölgyek is elcsábulnak egy-egy fontosabb mérkőzésre, ebből következik, hogy nem szabad olyan konkurenciát létrehoznunk, ami később visszaüthet.
Mivel nyitnak idén, melyek lesznek a saját bemutatók, és mire számíthat a közönség a vendégelőadásokat illetően?
P. Z.: A nyári szezont egy színházi témájú, nosztalgiázásra sarkalló kiállítással nyitjuk: jelmezeket mutatunk be a Várszínház elmúlt három évtizedéből. A Jurisics-vár színpadán új rendezővel (Göttinger Pál), új csapattal (többek között Kálid Artúrral, Ullmann Mónikával) és műfajjal debütálunk, utóbbi remélhetőleg egy új közönségréteget is bevonz – Paul Portner Hajmeresztő című zenés bűnügyi vígjátékát mutatjuk be. A történet egy fodrászszalonban játszódik, ahol gyilkosság történik. A bűnesetet egy nyomozó és társa a színpadon próbálja felgöngyölíteni, ebbe a közönséget is bevonják. A szombathelyi Mesebolt Bábszínházzal Esti mese címmel hozunk létre gyerekeknek és családoknak szóló előadást. Kifejezetten fiataloknak szóló kortárs előadás lesz Vinnai András Vojáger című darabja, amelyet a DEKK Színház és a FÜGE közös produkciójában mutatunk be. Közvetlen, humoros hangvétel jellemzi, és az amerikai Voyager űrszondával párhuzamba állítva próbálja megmutatni, milyen az, ha egyedül maradunk, és nem marad más körülöttünk, mint a hideg, néma űr… A harmadik bemutatónk egy kortárs tánc és dráma est lesz, amelyet a Gergye Krisztián Társulatával közösen hozunk létre, Gergye Krisztián rendezésében. A performansz-sorozat terveink szerint három helyszínen, a lovagteremben, a kisudvarban és a szabadtéri színpadon látható – a tánc, a dráma, a szöveg és a zene összefüggésében kaphatunk rendhagyó művészi élményt. Az említettek mellett számos kiegészítő programon vehetnek részt az érdeklődők: a Mesebolt Bábszínház pöttöm színházától egészen a senior korosztályig kínálunk műsorokat, zenés előadásokat, és természetesen kiemelt figyelmet fordítunk arra is, hogy a könnyed, nyári szórakoztatás mellett a vígopera is szerephez jusson. Vendégelőadásaink közül mindenképp kiemelném a Dühöngő ifjúság című Orlai-produkciót, A sevillai borbélyt, a Legyetek jók, ha tudtok című darabokat. Lesznek kamaraszínházi estek is, melyek olyan egyéniségeket hoznak a vár falai közé, akiket régóta szeretünk – ilyen például Molnár Piroska, ő az Emberi hang című estjét hozza el. | hirdetés
 |
|
Egész évben kutatják a nyáron bemutatandó vendégelőadásokat, de talán nem tévedek nagyot, ha azt mondom, hogy manapság már inkább az alkotók kopogtatnak önöknél, hogy produkcióikat megmutathassák Kőszegen.
P. Z.: Igen, ilyenre is van példa szerencsére, de a Szabadtéri Színházak Szövetségének elnökeként azt tapasztalom, hogy évről évre nehezebb egyeztetni a színészekkel. Hogy a magyar film sikeres, és hogy sok színvonalas produkció készül manapság, kétségkívül nagyszerű dolog, azonban nekünk, színházcsinálóknak nem kedveznek a nyári forgatások, ugyanis nagymértékben megnehezítik a színészekkel való egyeztetést, márpedig a nagyszínpadi produkcióink próbái minden esetben megkövetelik az egy hónapos Kőszegen tartózkodást.
Több alkalommal interjúztunk már, de valahogy mindig elmaradt a kérdés, így itt az ideje pótolni: honnan ered az ön színház iránti vonzalma?
P. Z.: Már általános iskolás koromban is amatőr színjátszó voltam, és egyébként a művészeti titkárunkhoz is közel áll az előadóművészet, tudniillik a mai napig zenél. Az ember bele se fogjon színházigazgatásba, ha nem érdekli maga a műfaj – én legalábbis így gondolom. Innen Kőszegről valamivel nehezebb előadásokat látogatni és válogatni, de fontosnak tartjuk, hogy anyagi lehetőségeinkhez mérten a fővárostól kétszázötven kilométerre is olyan produkciókat mutassunk be nyaranta, melyek még jobban megszerettetik a színházat a Vas megyeiekkel.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
