Páros interjú
Mörk: Szobakoncertektől külföldi színpadokig
2018-06. szám / Rozsonits Tamás
Nagy utat járt be a Mörk zenekar a 2014. decemberi első szobakoncertje óta. A tudatosan és hosszú távra tervező csapat neve egyre ismerősebben cseng nemcsak itthon, de külföldön is.
Zentai Márk énekessel és Szeifert Bálint Jason basszusgitárossal beszélgettünk, Szabó Dániel Ferenc dobos és Novai Gábor billentyűs képviseletében is.
Hárman a Kodolányi János Főiskola jazz tanszakára jártatok, Bálint pedig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hasonló szakán diplomázott. Hogy lett ebből a Mörk?
Z. M.: Zongoráztam egy próbateremben a főiskolán, amikor benyitott Novai Gabi, és meglátta, hogy ott van mellettem Eckhart Tolle Új Föld című könyve. Erre felkiáltott, hogy az az övé, én meg, hogy az enyém is. Jót röhögtünk, de azonnal kiderült, hogy közös az érdeklődésünk. A spirituális szellemiség és a filozófia, a pszichológia meg a zen fontos az egész zenekar számára, amit a könyves sztori után nem sokkal hárman meg is alapítottunk, aztán pedig megtaláltuk Bálintot.
Sz. B. J.: Fontos leszögezni, hogy a Mörk felállása az alapítása óta nem változott. Négyen alkotjuk és mindannyian szerzők is vagyunk. Ez egy alkotó közösség, mindannyian ugyanolyan mértékben járulunk hozzá a közös ügyünkhöz, ami számomra az ideális kép egy zenekarról. A ’70-es években működtek így csapatok. Nálunk nem a trendek irányítják, hogy milyen zenét játszunk, hanem az intuíciók: a saját ízlésünk, meg hogy milyen hatást váltunk ki egymásból. Ez egy lassabb folyamat, aminek megvannak a buktatói is, viszont hosszú távon célravezető.
Honnan jött szobakoncert ötlete?
Z. M.: Akkor már egy éve játszottunk együtt, írtunk néhány dalt, és szerettük volna közönség előtt kipróbálni magunkat, mert kíváncsiak voltunk a reakcióikra. Fontosak számunkra a visszajelzések. A nappalim lett az első koncert helyszíne, ahová meghívtunk 20-30 embert. Aztán ez nem egyszeri alkalom lett, sőt még mostanában is vállalunk ilyet. Ezeken ugyanis nagyon intim a viszony a közönséggel és egymással is. Ami azért fontos, mert mi tényleg jó barátok vagyunk, és attól is fejlődünk, hogy időnként körbejár egy nagyon kemény, de valójában szépséges, baráti, pszichológiai tükör. Emiatt óriási a bizalom közöttünk.
Hogyan vezetett az út a nappaliból a tavalyi Nagy-Szín-Padra, aztán meg számtalan külföldi fesztiválra?
Sz. B. J.: Több szobakoncert után úgy döntöttünk, hogy klubokba merészkedünk, a Szimpla Kertben játszottunk először. Aztán jött egy turné a The Biebers előzenekaraként, majd másokkal is, ahogy ez szokás. Eleinte magunk fésültük össze a kapcsolati hálóinkat, hogy önállóan is felléphessünk. Az ismertségünkön azonban nagyon sokat lendített a tavalyi Nagy-Szín-Pad, ahol döntősök voltunk. Oda már úgy érkeztünk, hogy együtt dolgoztunk a mostani menedzserünkkel, Pécsi-Szabó Dénessel, akit a Balcony TV felkérésére készítet két klipünk kapcsán ismertünk meg.
Miért angolul íródnak a szövegeitek?
Z. M.: Németországban születtem, ott nőttem fel, és amikor 15-16 évesen Magyarországra költöztem, még erősen törtem a magyart, angolul viszont jól beszéltem. A legtöbb zenét is angolul fogyasztottam. De kamunyelven is szeretek jammelni, van is egy ilyen szövegű dalunk, ami egy Földön kívüli Alien szájából hangzik el, aki az alteregóm.
| hirdetés
 |
|
Milyen közönség jár a koncertjeitekre?
Sz. B. J.: Létezik az a réteg, amelyik áldoz a zenére, lemezeket gyűjt. Most, hogy a vinylnek reneszánsza van, ezek az emberek időt szánnak arra, hogy végighallgassanak egy-egy albumot, eljárnak koncertekre, és nyitottak arra, hogy új zenéket ismerjenek meg. Ők azok, akiknek ha megtetszik egy zenekar, követik és figyelik. Sokan közülük felfigyeltek ránk. Zömmel kortársaink, 25-30 évesek, de nyílik az olló. Akár a szüleink generációja felé is, akik lemezgyűjtők, koncertre járók voltak, és sokan maradtak is.
Z. M.: A koncertjeinkre járókat a kíváncsiság motiválja. Nem kor- és stílusfüggő, hanem egyfajta gondolkodásmód tükre a zenénk meg a szövegeink. Az intellektuális réteg érdeklődik irántunk, akik a szövegeinket is elolvassák. A koncertjeinken érződik valamiféle közösséghez tarozás, egymásra rezonálás is. Nem mainstream, amit játszunk. Kifejezetten azokat az embereket keressük, akik érdeklődők a határfeszegető dolgok iránt, mert mi tényleg azt tesszük mindenféle stiláris, zenei és más eszközökkel.
Komoly külföldi tapasztalatok vannak már mögöttetek. Kint máshogy jön létre a közönségetek?
Sz. B. J.: Ez mindenhol úgy működik, hogy van egy piac és van egy termék. Aztán a kereslet és a kínálat találkozik, vagy nem. A mi zenénk kicsit intellektuálisabb, komplexebb. Nem külsőségekkel akarjuk meggyőzni a közönségünket, hanem azzal, hogy nagyon jól érezzük magunkat, amikor zenélünk, ami lejön a színpadról, és magával ragadja a hallgatóságot. A közönséggel való kapcsolat mindig rajtunk múlik. Eddig mindenhol sikerült kihozni a maximumot.
Hogyan indult a külföldi karrieretek?
Sz. B. J.: Felléptünk a hamburgi a Reeperbahn Fesztiválon, ami az egyik legfontosabb európai könnyűzenei showcase, ahol elsősorban koncertszervezők, menedzserek, promóterek, kiadók, bookerek kutatják az olyan a zenekarokat, amelyekben lehet fantázia.
Z. M.: A Hangfoglaló Program HOTS irodája Bali Dávid vezetésével sokat tesz azért, hogy jó magyar zenekarokat közvetítsenek külföldre. Nekik köszönhetünk sok külföldi fellépést is, hiszen a Reeperbahn után szinte kézről kézre adtak bennünket. Meghívtak az Elbjazzre, ahol több ezer embernek játszottunk, felléptünk a lengyelországi Sea Zone Fesztiválon, ahonnan azonnal meghívtak minket a Loftas Festre, onnan a Tallinn Music Weekre, majd az Intsikurmu Fesztiválra. Így Litvániában és Észtországban, Németországban és Lengyelországban már ismerősen cseng a Mörk név.
Sz. B. J.: A legújabb, hogy meghívást kaptunk október elejére New Yorkba, a Mondo.NYC fesztiválra, szintén a HOTS jóvoltából. Hatalmas munkát végeznek, hosszú évek óta először működik jól Magyarországon könnyűzenei exportiroda. A Hangfoglaló Program támogatása nélkül szinte lehetetlen lenne megvalósítani a külföldi törekvéseket, a segítségükkel megy a hírünk a nagyvilágba.
Mik a közeljövő tervei, hol találkozhatunk veletek?
Sz. B. J.: Két EP-n dolgozunk, a melankolikus The Death Of Mörk, majd ennek feloldására a Resurrection Of Mörk anyagon, angol hangmérnökkel, szintén a Hangfoglaló Program jóvoltából. Az első ősszel jelenik meg, a második jövő tavasszal.
Z. M.: De előtte, június 29-én fellépünk a VOLT-on, aztán a csodálatos Gombaszögön, július 27-én a Művészetek Völgyében, augusztus 2-án a Debreceni Jazz Napokon. Ugyancsak augusztusban tervezünk egy önálló koncertet az Ellátóházban, október 13-án pedig a Madách Színház stúdiószínpadán az EP és az első vinyl-albumunk tiszteletére lépünk fel. Ezek mellett biztos belénk lehet futni lakásokban és random helyszíneken is, meg lesznek SCHPONTAN by Mörk címmel teljesen szabad és improvizatív koncertjeink is.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
