„Egy király mindig annak örül, amit mástól elvehet” – mondják ki a konklúziót Victor Hugo A király mulat című drámájában, az erkölcstelen uralkodó tipikus alakját megrajzoló és pellengérre állító botrányműben, amely alapján Verdi Rigolettójának szövegkönyve készült. A Salome mellett
a Budapesti Nyári Fesztivál idei másik nagy operabemutatója a Rigoletto, a címszerepben Giuseppe Altomaréval, bemutatója augusztus 3-án és 5-én lesz a Margitszigeten.
Rigoletto, a fura udvari bohóc már mindenkit megalázott és vérig sértett az udvarban, cinikus és kíméletlen, ám ő a nőfaló mantovai herceg egyik bizalmasa, aki tökéletes biztonságban érzi magát az uralkodó közelében. Tipikus kegyenc, minden energiájával és nagy profizmussal simul az elvárásokba, elvei és morális szempontjai nincsenek, de végtelenül rugalmas és szolgálatkész. Rég rákövült az udvari ember szerepe, a hétköznapi gonoszság és a nihilizmus, emberi arcát pedig már csak akkor mutatja meg, amikor az ő életébe is betör az önkény, és egy pillanat alatt a megalázottak és jogfosztottak táborában találja magát. Megtudja ugyanis, hogy a csábmester uralkodó aktuális játékszere, legújabb kiszemeltje és hódítása, akiről udvaroncainak nyilvánosan dicsekszik, éppen az ő féltett, egyszem lánya. Gildát a világtól elzárva neveli, és a lánynak fogalma sincs róla, kicsoda valójában az apja. Mivel romlott hercegből sohasem lesz szalonna, Rigoletto bosszút forral, cselszövéssel akarja megmenteni lánya összetört szívét és megőrizni magánélete háborítatlanságát. De a harag rossz tanácsadó, a bosszú pedig kegyetlenül visszaüt, amikor Gilda válik a cselszövés áldozatává.
A gátlástalan hatalomvágyat és az alattvalói hitványságot pellengérre állító eredeti Hugo-darabnak az 1830-as években már a párizsi ősbemutatója botrányba fulladt, a cenzúra azonnal tiltólistára tette. Verdi librettistája, Francesco Maria Piave húsz évvel ezután kapta kézhez a darabot és írta meg átdolgozott szövegkönyvét, de a cenzúra ismét lecsapott. Az osztrák hatóságok konkrét feltételekhez kötötték az előadást: a király helyett polgári személyt állítottak a dráma középpontjába, a házasságon kívüli, törvénytelen szerelmet egyházi esküvővel korrigálták, és a cenzúrázott változatban Gildának békésebb halálnemet írtak elő.
A Rigoletto az operairodalom egyik alapművévé vált, magyarországi ősbemutatója 1852. december 18-án volt a Nemzeti Színházban, azóta is töretlen népszerűségnek örvend világszerte. 2010-ben operafilm is készült belőle Plácido  Domingo címszereplésével. A felfelé hajbókoló, de farkasként mindenkibe belemaró Rigoletto 16. században játszódó emberi tragédiájának a bő 150 év alatt sokféle értelmezése és feldolgozása született a világon, problematikáját az operarendezők változatos korokba helyezték, és sokféle önkényt láttak bele. Az opera örök témákra épül, alapkérdései és drámaisága nem koptak meg. A hatalom jellemtorzító hatása, a szerelem és az önfeláldozás, a munka és a magánélet elválasztásának univerzális kérdései múlhatatlanok, akárcsak a Rigoletto mély drámaisága és magával ragadó zeneisége.
Szinetár Miklós és Harangi Mária rendezését az Operaház ma is műsoron tartja. A Margitszigeti Színpad szabadtéri Rigoletto bemutatójának komoly színészi és énekesi kvalitásokat igénylő címszerepében a világhírű bariton, Giuseppe Altomare első ízben mutatkozik be a magyar közönségnek, a romlott uralkodó, a mantovai herceg szerepében pedig az elmúlt évek legizgalmasabb tenorjaként számon tartott mexikói Arturo Chacón-Cruzt üdvözölhetjük, akit a budapesti közönség utoljára néhány éve a Werther címszerepében láthatott az Opera színpadán. A Rigoletto három felvonásban, olasz nyelven csendül fel a Margitszigeten a Magyar Állami Operaház Zenekarának és Énekkarának közreműködésével, az előadás magyar felirattal látható.
|
vissza
vissza a lap tetejére
