Ajánló
A múlt tudatosítása segíthet átlendülni mai problémáinkon
2018-07. szám / P. Á.
Robert Menasse regénye 2017-ben megkapta a Német Könyvdíjat. Kötetével a bécsi születésű szerző, a német nyelvű irodalom jelentős alakja új műfajt teremtett: az európai regényt. Menasse regénye új és friss, szórakoztató és elgondolkodtató olvasmány.
A több szálon futó cselekmény középpontjában Fenia Xenopoulou, az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatóságának karrierista tisztviselője és beosztottja, a konfliktuskerülő Martin Susman áll. Többször előkerül a regényben Robert Musil monumentális műve, A tulajdonságok nélküli ember, amelyben az osztrák császár uralkodásának hetvenedik évfordulója megünnepléséhez keresnek odaillő eszmét. A regény címe, A főváros pedig akkor kap új értelmet, amikor a regény egyik szereplője, Alois Erhart professzor azt javasolja, legyen az unió hivatalos fővárosa Auschwitz. A professzor azt tanulta, hogy a holokauszt utáni „soha többé” volt az alapja Európa háború utáni megújulásának. A különös javaslattal erre hívja fel a figyelmet, de közben felteszi magának a kérdést, hogy a következő generációk számára vajon mennyire élő ez az üzenet. Ha meghalnak az utolsó tanúk, csak a történelem távoli eseménye lesz a holokauszt, a „soha többé” pedig üres szólammá válik.
Menasse könyvében az EU súlytalannak tartott Oktatási és Kulturális Főigazgatósága úgy akar nyomatékot adni létezésének, hogy a testület alapításának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség fókuszába Auschwitz túlélőit teszi. Az Európai Unió közös alapja tehát az a gondolat lenne, hogy ne történhessen meg többet olyan bűn, mint amilyen a zsidók kiirtása volt. A bürokrácia malmai őrölnek ugyan, ám hamar megbicsaklik a magasztos eszme az országok eltérő véleményén és érdekein. A hivatalnokok saját karrierjüket egyengetik, magából a rendszerből pedig hiányzik a morális összetartó erő.
Menasse alapos brüsszeli kutatómunka után vágott bele az írásba, könyve részletesen bemutatja az uniós testületek és a tagállamok közti hatásköri konfliktusokat, a politikai folyamatok szereplőit. Utóbbiak működése azt mutatja, hogy a föderalizmus hívei éppúgy önös érdekeiket tartják szem előtt, mint az euroszkeptikus, nacionalista politikusok. | hirdetés
 |
|
Menasse azt mondja, a múlt folyamatos tudatosítása segíthet átlendülni mai problémáinkon is. Miközben kritizálja az uniót, a nemzetek feletti Európa feltétlen híve, nem a nemzetállamok erősödésében, hanem a nacionalizmus visszaszorításában látja Európa jövőjét.
Robert Menasse: A főváros
Geopen Könyvkiadó, 2018
398 oldal / 4500 Ft
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
