Egy okos, elszánt, ambiciózus, fiatal nő, Donáth Mirjam élete egy pontján úgy érezte, olyan helyen kell megmérettetnie magát, ahol senki sem tudja, hogy ki az édesapja, ki volt a nagyapja, ráadásul a legjobbak között akart újságíró lenni.
Pályázatokat írt és nyert meg, majd felszedte a horgonyt, és először a Columbia Egyetemen, majd a New York Egyetemen (mindkettőt Észak-Amerika legjobb egyetemei között jegyzik) tanult, azt követően a Reuters hírügynökségnél dolgozott. Szerette New Yorkban, hogy inspirálja, kemény munkára fogja, esélyt kapott a bizonyításra. Szerette, hogy a városban jól meg lehet tanulni, hogyan lehet a másik ember másságával együtt élni. Nem szerette, hogy New York rideg, kíméletlen, csak a teljesítményében méri az embert, ami valójában a pénzcsinálás képességének szinonimája. Nem tudta, nem akarta megszokni, hogy az emberek robot üzemmódban élnek, hogy a rohamtempó számít normálisnak. Hazajött. Donáth Mirjam New Yorkban töltött hét éve élményeit, vívódásait, örömeit és csalódásait különleges optikán keresztül osztja meg velünk. Őszinte mondatai olyan kíváncsivá tesznek bennünket, hogy nem könnyű félretenni a könyvét.
Donáth Mirjam: Mások álma
Athenaeum Kiadó, 2018
320 oldal / 3499 Ft
|
vissza
vissza a lap tetejére
