PM Online | Színház

A Noir Színház a nagy sikerű, egyedi látványvilágú Hókirálynő, Aladdin és Hamupipőke című előadások után most a Csipkerózsikát tűzi műsorra, melynek premierje szeptember 15-én lesz a Duna Palotában. Az előzőekhez hasonlóan látványos és élvezetes előadás felnőtteknek és gyer-
mekeknek egyaránt remek kikapcsolódást nyújt, egyetemes emberi érzésekről szól, és olyan értékekkel szembesít, amelyekről manapság egyre kevesebb szó esik. A Csipkerózsikát megátkozó ördögi Demónát megformáló Takács-Kiss Zsuzsannával beszélgettünk, aki két éve oszlopos tagja a Noir Színház csapatának.

Hogyan kerültél a Noir Színházhoz, és mi a legnagyobb csábító erő számodra ebben a közegben?
T-K. Zs.: A Noir Színház rendezőjével, díszlet- és jelmeztervezőjével, Iványi Árpáddal 2015 előtt csak látásból ismertük egymást, néha gratuláltunk egymásnak, ha láttuk egymás előadásait, de sosem dolgoztunk együtt. Én már tízévesen a Vígszínházban szerepeltem az Eszenyi Enikő rendezte West Side Storyban, később a József Attila Színházban kaptam kisebb szerepeket, majd a valaha volt Budaörsi Játékszínben, illetve a Budapesti Kamaraszínházban is játszottam. Rendszeresen fellépek a Holdvilág Kamaraszínházban és a Gózon Gyula Kamaraszínházban. Árpáddal egészen 2015-ig nem volt munkakapcsolatom, aztán 2015 szeptemberében megcsörrent a telefonom, ő hívott, és elmondta, hogy szeretné színpadra állítani a Hamupipőkét, s felkért, hogy játsszam el Hamupipőke mostohatestvérét, Drisellát. Örömmel mondtam igent, és izgatottan vártam a próbafolyamatot. Rendkívül jó hangulatú munkafolyamatban volt részem, jó volt látni a fantasztikus díszletet és a szép jelmezeket. Árpi mindig határozott elképzelésekkel érkezett a próbákra, de jólesett, hogy minket, színészeket is hagyott szabadon gondolkodni, meghallgatta a javaslatainkat. Fábián Géza producer lefektette a produkcióhoz szükséges alapokat, minden technikai feltételt megteremtett, így nekünk „csak” a dolgok művészi részére kellett maximálisan összpontosítani. A Hamupipőke bemutatójára 2015 szeptemberében került sor, aztán decemberben Árpád ismét megkeresett, és megkért, hogy ugorjak be a Hókirálynőbe. Azóta én játszom a címszerepet. Az elmúlt három évben sokat léptünk fel vidéken, a budapesti állandó játszóhelyünkön, a Duna Palotán kívül eljutottunk többek között Veszprémbe, Ajkára, Pápára is.

Szeptember közepén egy új, felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt ajánlott mesejátékkal jelentkezik a Noir Színház: a Csipkerózsikát mutatjátok be a Duna Palotában. Szerinted mit szimbolizál ebben a mai világban Csipkerózsika figurája, és milyen értékekkel szembesítheti a nézőt a történet?
T-K. Zs.: Ez a történet – akárcsak a Hókirálynő, az Aladdin vagy a Hamupipőke – egyetemes emberi érzésekről szól, megjelennek benne azok az értékek, amelyekről a rohanó, teljesítményorientált világban hajlamosak vagyunk megfeledkezni, ilyen például a barátság, a kedvesség, szeretet, a tisztelet, a hősiesség, a mások segítése vagy a hit fontossága. A főhősnőnek számos akadállyal kell megküzdenie, de céljai és hite erőt ad neki.

Demónát alakítod, aki ördögien gonosz, gáncsoskodó nő. Feltételezem, hogy a próbák során sikerült rájönnöd, hogy mik az ő mozgatórugói, s hogy mitől nyugtalan a lelke.
T-K. Zs.: Én meglehetősen békés természetű ember vagyok, Demóna tehát a szöges ellentétem, ezért is tartottam fontosnak, hogy utánajárjak a háttértörténetének. Demóna valaha Lipót királyba volt szerelmes, Lipót azonban nem őt választotta társul, s ezen a csalódáson Demóna képtelen volt túltenni magát. A visszautasítás gonoszságot generált a lelkében, és elhatározta, hogy mindenkinek ártani fog, aki Lipótnak kedves. Csipkerózsikát például megátkozza. Egyébként nagyon örültem a szerepnek, mert nagy kihívás megformálni. Az egyik próba után otthon gyakoroltam a nappaliban, próbáltam játszani a hangsúlyokkal, mire a gyerekeim bejöttek, és azt mondták: „Anyu, ez nagyon gonosz lesz!” Ebből gondoltam, hogy jó úton haladok.