A CAFe Budapest műsorában a Budapest Music Centerben hallható először a maga teljességében, lemezbemutató koncerten Wolf Péter 24 darabból álló zongoraciklusa, a Wolf-temperiertes Klavier. A kompozíciót Bach nevezetes műsorozata, a Das wohltemperierte Klavier és Balog
József virtuóz zongorajátéka ihlette. A kotta és a dupla CD is megjelenik az október 13-i koncertre.
Zeneileg miben nyilvánul meg a tisztelgése Bach előtt?
W. P.: A zongoraciklus bizonyos művei Bach szellemiségében, az ő stílusát felhasználva készültek. 24 szóló karakterdarabról van szó, amelyek egy füzért alkotnak, és kizárólag a hangnemi menetel köti össze őket. Bach Das wohltemperierte Klavierjéhez hasonlóan a kromatikus skála minden hangjáról indul egy dúr és egy moll kompozíció. Amikor a h-moll darab végére értem, magam is megdöbbentem azon, hogy milyen kézenfekvő módon kínálja a zárást Bach nevének a négy hangja. A régebbi munkáimból is felhasználtam részleteket, a Bonjour M. Debussyt teljes egészében, valamint egy színházi kísérőzenéből továbbfejlesztett darabot Chopin és George Sand szerelméről.
Hogyan ismerte meg Balog József zongorajátékát?
W. P.: Kovács László karmester ajánlotta Balog Józsefet az egyik zongoraversenyem bemutatására. Bár szorgalmasan járok koncertekre, ismerem a fellépő művészeket, korábban nem találkoztam vele. Erősen hatott rám, mert hihetetlen odaadással és művészi alázattal formálta meg a darabomat. És ez az érzés csak tovább nőtt a későbbiekben, hiszen mindent remekül játszott, amit zongorára írtam. Ennek hatására úgy éreztem, itt az ideje, hogy kötöttségektől, a határidő szorításától mentesen megírjam több mint egy év alatt a Wolf-temperiertes Klavier 24 darabját. A hiúságomnak pedig hízeleg, hogy az Adagióról Balog József azt mondta, hogy a 21. század zongorairodalmának egyik jelentős darabja lesz.
Milyen állomást jelöl a komolyzenei munkásságában a Wolf-temperiertes Klavier?
W. P.: Az eddigiek megkoronázásának tartom. Azt remélem, hogy minden pianista játszani fog belőle, megtalálja a neki tetsző művet. A legkomolyabb visszaigazolás, hogy Kelemen Barnabás és Kokas Katalin kamarazenei fesztiválján, a Fesztiválakadémián Balog József már játszott belőle részleteket, és a szakmai közönség kitörő ovációval fogadta. De említhetném a leányfalui templomban adott koncertjét, ahol a közönség állva ünnepelte őt és rajta keresztül engem is. Korábban egy rádiókoncerten Várjon Dénes és Simon Izabella is szemezgetett ezekből a darabokból.
Az utóbbi években jó néhány hangszeres versenyművet, hegedű-, oboa-, fuvolaversenyt komponált szólisták és zenekarok számára. A könnyűzenében töltött évtizedek után viszonylag új szerelem az életében a kortárs komolyzene?
W. P.: Nem akarom megtagadni a könnyűzenei munkásságomat, mert ott is ugyanaz a szándék vezetett: megpróbáljak olyat írni, ami az emberekben jó érzést kelt, esetleg fékezi az ordas indulatokat. A komolyzenei darabjaim nagyobb fontossággal bírnak számomra, de tudomásul veszem, hogy ezeknek jóval kisebb a közönsége. A Müpában Baráti Kristóf játszotta a hegedűversenyemet több mint másfélezer ember előtt, ám ha Kovács Kati énekli a Most kéne abbahagyni című dalomat a fellépésein, nyilván sokkal több emberhez jut el. Persze ez nem jelenti azt, hogy csak az egyik vagy a másik műfajjal jegyeztem el magam.
Rendszeresen dolgozik kamarazenekarokkal.
W. P.: A Liszt Ferenc Kamarazenekarnak sokat köszönhetek, azon túl, hogy eljátszották a számukra írt darabjaimat, általuk találkozhattam olyan világnagyságokkal, mint Isaac Stern, Maurice André, Jean-Pierre Rampal. Az egyik legszebb munkám volt, hogy én hangszerelhettem Stern Kreisler-CD-jét.
|
vissza
vissza a lap tetejére
