PM Online | Zene

1802. november 25-én gróf Széchényi Ferenc engedélyért fordult I. Ferenc császárhoz, hogy tudományos gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, így ezt a dátumot tekintjük a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási évének.

A múzeum – az emblematikus dátumhoz illeszkedően – 2017-ben hagyományteremtő szándékkal indította el azt az ünnepélyes koncert-sorozatot, amelynek idei hangversenyén Bach és Haydn művek hangoznak el. Ebben az évben Dubóczky Gergely a Budapest Sound Collective nevű együttesét vezényli, a szólisták Anneke Boeke és Borsódy László, Horváth Béla, koncertmester: Roman Mikola.

Az est folyamán elhangzó művek:
Johann Sebastian Bach: I. F-dúr Brandenburgi verseny BWV 1046
Johann Sebastian Bach: II. F-dúr Brandenburgi verseny BWV 1047

A Brandenburgi versenyek (eredeti címe magyar fordításban: Versenyek különböző hangszerekre) a zeneszerző ismert koncertsorozata, amely 6 darab versenyművet tartalmaz. A művet Bach 1721-ben publikálta, bár valószínűleg korábban írta, a kezdési dátum 1718-ra tehető. Ezek közül hallható az este folyamán két zenemű.
Az első egy öttételes darab lényegében szvitmuzsika, amelynek tánctételeit fúvósok, vonósok és egy magasabban hangolt „kis hegedű” szólaltatja meg. A második darab különlegessége, hogy minden idők egyik legnehezebben játszható trombitaszólamát komponálta meg a zeneszerző. A szólam nehézségét a rendkívüli magassága okozza, ez ugyanis az egyetlen olyan barokk mű, amelyben magas F-hangolású trombita szerepel. A trombita egyike azoknak a hangszereknek, amely felépítésében és játéktechnikájában a legtöbbet változott az elmúlt évszázadok alatt.

Franz Joseph Haydn: 82. C-dúr (L’ Ours) „A Medve” szimfónia

Haydn 1785 és 1786 között komponálta a Párizsi szimfóniákat, amelyek a nyilvános hangversenyek reprezentatív műfajává avatták a szimfóniát. A lassú tételt románcszerűre formálta, a menüett tételt pedig egyes esetekben szonátaszerűen vagy szonátarondószerűen építette fel..Haydn ekkor már túl volt Sturm und Drang korszakán, ennek következtében a Párizsi szimfóniákat az egyszerűség és a klasszikus formanyelv mesteri alkalmazása jellemzi.
A november 18-án felcsendülő 82. C-dúr (L’ Ours) „A Medve” szimfóniát a párizsi szimfóniák sorában találjuk. Haydn 1786-ban írta a Loge Olympique számára. Elnevezését a XVIII-XIX. század fordulóján kapta a zárótétel basszus félhangjainak brummogó jellege miatt.

A hangversenyre váltott jeggyel 17 órától ingyenesen látogatható a Nemzeti Múzeum Magyarország történetét 1703-tól 1990-ig bemutató állandó kiállítása. A tárlaton nemcsak újkori és modernkori történelmünk jeles személyiségeit és történelemformáló eseményeit ismerhetjük meg, hanem zenetörténeti érdekességekkel is találkozhatunk.

Haydn korát idézi fel Esterházy Miklós barytonja, amelyre a neves zeneszerző másfél száz darabot komponált.

A hagyomány és a valószínűsíthető adatok alapján egykor XVI. Lajos feleségének, Marie-Antoinette francia királynénak a hangszere volt az ún. „aranyhárfa”, amely a múzeumba ajándékként került. Az eredeti ajándékozó iratok a második világháború során megsemmisültek, de a kor memoárirodalmának tanúsága szerint gróf Benyovszky Móric (Madagaszkár királya, aki hosszasabban élt a francia udvarban) felesége kapta ajándékba a királynétól, s később az ő családja révén került kalandos úton a múzeum tulajdonába. Mozart úti klavikordja Johann Andreas Stein 1762-ben készült egyszerű kis úti hangszere azon túl, hogy a híres augsburgi orgonaépítő mester (újításai közül legjelentősebb az ún. bécsi mechanika) egyetlen fennmaradt klavikordja, Wolfgang Amadeus Mozart utazó-gyakorló instrumentuma volt. A hangszert és a hozzá kapcsolódó iratokat 1965-ben vásárolta meg a múzeum.