Mi előzte meg az olimpiai játékokat? Kik találták ki és miért? Az aranygyapjas kaland című előadásból kiderül, hogyan szerezte meg Jászón az aranygyapjút, és miként változott a harc a kalandozások során játékká, nemes versengéssé. Az előadást Novák János rendezi, a bemutatót április 6-án tartják.
 A trónbitorló Péliász király, Jolkosz ura megrémül egy jóslattól: az ifjú Jászón a trónjára tör. Hogy ártalmatlanná tegye, teljesíthetetlennek látszó feladattal bízza meg: hozza el Kolkhiszból a híres aranygyapjút. Jászón ötven társával indul el az Argó nevű hajón. Útjuk veszedelmes sziklák, háborgó örvények, ellenséges népek és csábító szirének között vezet. Kolkhiszban Médea, a király lánya varázslattal segíti a fiatal hőst, aki megszerzi az aranygyapjút. Vígan és épen érkeznek haza Jolkoszba, ahol Jászón lesz a király. Megfogadják, hogy négyévenként összegyűlnek, hogy újra és újra összemérhessék erejüket. Úgy, ahogyan manapság teszik ezt a versenyzők az olimpiákon.
Fábri Péter színművéhez Novák János írt zenét, a jelmezeket és a bábokat Orosz Klaudia tervezi. A dramaturg Horváth Péter, a koreográfus Lakatos János, a digitális képeket Kovács Ivó készíti. A „csapatépítő utazásként” aposztrofált előadásban a Kolibri Színház szinte teljes társulata részt vesz. A főbb szerepeket Fehér Dániel, Alexics Rita, Mészáros Tamás és Tóth József játssza.
|
vissza
vissza a lap tetejére
