PM Online | Könyv

David Attenborough természettudományokat tanult Cambridge-ben, majd a BBC-nél helyezkedett el. 1954-ben világ körüli útra indult, hogy ritka és különleges állatokat gyűjtsön a Londoni Állatkert számára, és minderről filmeket készítsen. Így született a BBC Állatkerti gyűjtőutak című

sorozata, amely nyomban a képernyők elé szögezte a nézőket. Attenborough és társai a helybeli őslakosokkal együtt kutattak az akkori Brit Guyanában óriáshangyászok, Indonéziában komodói sárkányok és Paraguayban tatuk után. Volt dolguk mások mellett pirájákkal, kúszósülökkel és pekarikkal is. Megküzdöttek a kegyetlen terepviszonyokkal, a kiszámíthatatlan folyókkal, hogy megörökíthessék a távoli vidékek változatos élővilágát. Módszereik ma már idejétmúltnak tűnnek, de az állatok, növények, helybeli emberek és a környezet iránti csodálatuk és tiszteletük még mindig példamutató. A szerzőre jellemző szellemességgel és bájjal megírt történetek nemcsak az emlékezetes kalandokról szólnak, hanem arról az emberről is, aki szeretetet ébresztett bennünk a természet iránt, és akinek a lelkesedése azóta is töretlen.
Sir David Attenborough angol természettudós és dokumentumfilmes hét évtizede van a pályán. Az Egy ifjú természettudós történetei első kiadása magyarul Titokzatos állatok nyomában címmel 1993-ban jelent meg. A most megjelent, némileg átdolgozott kiadás új fordítás, Makovecz Benjamin munkája.
Bár a ritka és különleges állatok gyűjtése jó ideje kikopott a természettudósok érdeklődését meghatározó tevékenységek közül, ma is izgalmas olvasni róla. A 92 éves Sir David Attenborough, a világszerte nagy tekintélynek örvendő tudós pedig fáradhatatlanul tovább dolgozik. A minden évben Davosban megrendezett Világgazdasági Fórumon idén januárban nagy hatású beszédet tartott, elmondta, hogy a tudósok szerint új földtörténeti korba léptünk; az antropocénba, az emberek korába. Bízik abban, hogy az emberek megértik, mi a tét, és sikerül rábírni a kormányokat, vállalatokat a halaszthatatlan környezetvédelmi és fenntarthatósági intézkedések megtételére. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a következő pár év, amelyben az ENSZ megfogalmazza a klímaváltozás kezelésével kapcsolatos döntéseit, az emberiség elkövetkező ezer évét is meg fogja határozni.