Interjú
„Nagy kérdés, hogyan lehet megnyerni a fiatalokat tartósan és hosszú távon”
2019-07. szám / Jónás Ágnes
Szeptembertől újra beindul az élet a Hagyományok Házában, ismét kiállítások, kézműves foglalkozások várják az érdeklődőket, lehetőség nyílik bérletet váltani a Magyar Állami Népi Együttes előadásaira, az intézmény által szervezett Kárpát-medencei Táncházzenészek Találkozója
két teljes napon át kínál izgalmas zenés forgatagot és szakmai programokat, októberben pedig a szűrrátétes borítéktáska készítésének csínját-bínját is elsajátíthatják a vállalkozó szelleműek. Az őszi programokról bővebben a Hagyományok Háza Szervezési és Kommunikációs Főosztályának vezetője, Hont Angéla beszélt lapunknak.
Nemrég alakította ki a 2019/2020-as évad bérleteinek programját a Magyar Állami Népi Együttes – az előadásoknak a Hagyományok Háza ad otthont. Mely produkciók közül válogathatnak a néphagyomány iránt érdeklődők, a néptáncot szeretők?
H. A.: A Magyar Állami Népi Együttes a Dél-után és a Táncról táncra szabadbérletben többek között a Tánckánon, a Földön apám fia volnék, Az örök Kalotaszeg, az Apám ablakából az ég és a közel húsz éve óriási sikerrel játszott Naplegenda című műsoraikat mutatja be, vagyis autentikus folklórműsorok és a mai színpadtechnikát bátrabban alkalmazó, a folklórt kiindulópontként használó előadások között válogathatnak a nézők. A nagy érdeklődésre való tekintettel a havi egy bérletelőadás helyett ősztől kettő lesz az idősebb korosztálynak, melynek keretében a Tánckánon, a Földön apám fia volnék és a Magyar rapszódia, majd az Aranyba táncolva, a Verbunkos és a Kincses Felvidék című előadásainkat láthatják délutánonként.
Fontos programsorozatuk lesz a Kárpát-medencei Táncházzenészek Találkozója, melyet idén hatodik alkalommal rendeznek meg szeptember első hétvégéjén.
H. A.: Számunkra szeptember első hétvégéje a táncról és a muzsikáról szól. Idén ismét új helyszínen, az illusztris nyíregyházi Skanzenben öt portán tizenöt zenekar (köztük a Bazseva, a Bürkös, a Tükrös, a Bakator és a Khamoro) gondoskodik a zenéről, ezen kívül tánc- és énektanítás, interaktív kézműves foglalkozások, hangszerbemutató, mese, kézművesség és vásár is várja a közönséget. A második nap a zenészekről szól: regisztrált zenészeknek, meghívott zenekaroknak tartunk mesterkurzusokat, merthogy a Találkozó elsődleges célja, hogy lehetőséget biztosítson a kötetlen, baráti együttlétre, a szakmai problémák megvitatására és az együttmuzsikálásra, miközben a nagyközönség is betekintést nyerhet tevékenységükbe és az egész napos zenés forgatagba.
Nézzük most a kiállításokat és a kézműves foglalkozásokat! Miben látja utóbbiak egyediségét?
H. A.: Nagy múltú, hagyományos kézműves mesterségeket lehet elsajátítani kezdőtől a profi szintig. OKJ-s képzéseink elvégzése után ritka kézműves szakmák birtokába lehet kerülni, mely adott esetben pénzkereseti lehetőség is lehet. OKJ-s képzéseink között szerepel a Gyékény-, szalma-, csuhétárgy-készítő, a Kosárfonó, a Nemezkészítő, a Népi bőrműves, a Szőnyegszövő, a Csipkekészítő, de a tartunk 6-8-10 alkalmas képzéseket is azoknak, akik csak hobbi szinten kívánják elsajátítani az említetteket. Ami az őszi kiállításainkat illeti: októberben Paulovics László festőművész kiállítása nyílik meg a Kallós Zoltán kiállítótérben, szeptemberben a Maácz László galériában Kimonó-kiállítás váltja majd Ádám Gyula Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje című tárlatát. | hirdetés
 |
|
Milyen programokkal kapcsolódnak az októberi Design Héthez a Fő utca 6. szám alatt található Magyar Népi Iparművészeti Múzeum – Nyitott Műhelyben?
H. A.: A népi iparművészeti tárgyak abban különböznek a néprajzi tárgyaktól, hogy a hagyományos kézműves technikákból indulnak ki,vagy a hagyományos motívumokat használják fel, az eredeti természetes anyagokat felhasználva készülnek, de újragondolt formában, a tárgykészítéskor a mai kor igényeihez igazodnak. Idén lehetőség nyílik többek között szűrrátétes borítéktáska készítésére – Torba Ildikó népi iparművész szűrrátét-készítőtől tanulhatnak az érdeklődők a technikáról, és készíthetnek egy manapság is hordható borítéktáskát. Alkotóink egyébként egy-egy mesterség nagy tudású művelői: hímzők, szövők, szűrrátét- és nemezkészítők, gyöngyfűzők, kosárfonók, bőrművesek, csipkekészítők, csuhé- és gyékényfonók, bútorfestők várják szeretettel azokat, akik érdeklődnek a népművészeti technikák iránt.
Végezetül, hogy látja, milyen a kapcsolata a mai fiataloknak, az Y és Z generációnak a néphagyományokkal?
H. A.: Minden kulturális és művészeti területen nagy kérdés, hogy hogyan lehet megnyerni a fiatalokat tartósan és hosszú távon. Van egy széles réteg, melyet a táncházmozgalomnak köszönhetően már megnyertünk. Az Y és Z generációt, mely gyakorlatilag a digitális eszközök bűvöletében él, nagy kihívás a néphagyomány felé vonzani, de próbálunk új technikákat bevetni, hogy az általuk ismert nyelven mutathassuk meg nekik azt a világot, amellyel mi a Hagyományok Házában foglalkozunk. A Virtuális Hagyományok Háza a legmodernebb technológia – például VR szemüvegek – segítségével hív egy olyan dimenzióba, ahol az érdeklődők körbejárhatják az Országos Népművészeti Kiállítás termeit, különleges, eddig sosem látott nézőpontokból vizsgálhatják meg a népi iparművészet válogatott darabjait, vagy egy-egy perc erejéig akár együtt állhatnak színpadra a Magyar Állami Népi Együttes táncosaival. Az újításainknak köszönhetően egyre több fiatal csodálkozik rá a magyar néphagyományra, szerencsére egyre erőteljesebb igény mutatkozik a hagyományos néptánc- és népzenei kultúra iránt is.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
