Interjú
„Addig csinálom a színigazgatást, amíg boldogságom lelem benne”
2019-10. szám / Jónás Ágnes
Korok és történetek címmel hirdette meg tavasszal 2019/20-as évadát a Győri Nemzeti Színház. A teátrum tizenkét új előadással várja jövőre a közönséget; gyermekek és felnőttek, a prózai és zenés színház, valamint a tánc és az opera szerelmesei egyaránt találhatnak majd maguknak
néznivalót. Forgács Péter színházigazgató, Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész két előadást is rendez – ezekről és a 2019/20-as műsortervről beszélgettünk vele.
Korok és történetek címmel hirdették meg a 2019/2020-as évadukat. Milyen bemutatókat szerveznek köré?
F. P.: A darabok mindegyike egy-egy meghatározó korszakba vezet vissza. Igaz történetek ihlette darabokkal készülünk, amelyek valós eseményeket dolgoznak fel. A nagyszínházban Tasnádi István Szibériai csárdás című, zenés romantikus játékát mutattuk be szeptemberben, október 5-én Bagó Bertalan rendezésében debütált Szabó Magda Régimódi történet című regényének színpadi adaptációja. Lévay Szilveszter és Michael Kunze nagy sikerű musicaljét, az Elisabethet jómagam állítom színpadra, címszerepben, a frissen diplomázott, fantasztikus hangú Bori Rékát, a Halál szerepében Kocsis Dénest láthatja a közönség. 2020 márciusában mutatjuk be Goldonitól a Chioggiai csetepatét (Szűcs Gábor rendezi). Ezt megelőzi a Szöktetés a szerájból, mely a Győri Nemzeti Színház és a Co-Opera közös produkciója; májusban debütál a Mozart életéről szóló dráma, Peter Shaffer Amadeusa, rendezője Méhes László lesz. 2019 őszén ünnepli indulásának 40. évfordulóját a Győri Balett, melynek történelme és művészete előtt november 2-án egész napos rendezvénysorozattal tisztelgünk, november 9-én Velekei László koreográfiáját, az Anna Kareninát láthatja a nagyérdemű. A Kisfaludy Teremben két bemutató kap helyet: a többszörös Oscar-díjas film, A király beszéde alapján készült igaz történetről szóló drámát Funtek Frigyes vitte színpadra, Agatha Christie krimijét, a Váratlan vendéget én rendezem majd. A felnőtteknek szóló előadások mellett ebben az évadban is kiemelt figyelemmel fordulunk a kicsik szórakoztatása és színházi nevelése felé, három új előadást kínálunk a Vill-Korr Sulibérletben: Kszel Attila két saját szerzeményt, a La Fontaine, avagy a csodák éjszakáját és a Róma rémét rendezi, Gábor Sylvie pedig Szilágyi Andor klasszikus történetét, a Leánder és Lenszirom című mesén dolgozik majd a társulattal.
Mondhatjuk, hogy könnyű dolga van az Elisabethtel, mivel a kilencvenes évektől kezdve hosszú időn át szerepelt Luigi Lucheniként a Kerényi Miklós Gábor által rendezett darabban?
F. P.: Egyáltalán nincs könnyű dolgom, sőt, időközben rájöttem, hogy az Elisabeth nagyon nehéz darab, pedig életem során sok musicalt rendeztem már, legutóbb a Cabaret című musicalt Finnországban, és valóban, az Operettszínházban százhúsz előadáson keresztül alakítottam Luigi Luchenit. Mélyen belém ivódott ez a szerep. A világhírű, magyar származású zeneszerző, Lévay Szilveszter, akivel jó kapcsolatot ápolok, és a Grammy-díjas Michael Kunze darabja remekmű, amit Kerényi Miklós Gábor rendezése keltett először életre Magyarországon. Ő egyébként nemrégiben a közösségi médián keresztül írt nekem egy levelet, melyben önzetlenül arra biztatott, hogy az általa rendezett előadásból szabadon használhatok bármit, kedvem és igényem szerint. Nem szeretnék másolni, de vannak a darabban olyan elemek, amiket ha akarnék, sem tudnék másképp színre vinni, hiszen az Elisabeth történelmi személyekről, Ferenc József és Sisi, a későbbi Erzsébet királyné szerelméről szól. Egy pergősebb változatban gondolkodunk, de nem modernizálunk.
Ön szerint mivel lehet inspirálni a színészeket? Hogy ne égjenek ki, s hogy ne keressenek más lehetőséget, társulatot.
F. P.: Minden ember bele tud egy kicsit fásulni a hivatásába, még akkor is, ha azt nagyon szereti. Kevés az olyan színész, aki folyamatos megújulásra képes. Talán nincs is. Magamon rögtön észrevettem ezt, tulajdonképpen ez az oka annak, hogy már nem játszom, inkább rendezek. Mindenesetre rendezőként igyekszem olyan darabokat műsorra tűzni, amelyekben a színészek újabb és újabb oldalukat mutathatják meg. | hirdetés
 |
|
A nagyszabású évadon felül felújítási munkálatokra is készül a győri színház: 2020 nyarán indul a teátrum épületének teljes rekonstrukciója.
F. P.: Várhatóan két évadon át az Olimpiai Sportpark nagycsarnokában játszik majd a színház és a Győri Balett társulata. Nem lesz könnyű időszak, hiszen fel kell építeni egy komplett színházat, az új helyszín adottságaihoz mérten kell kialakítani a műsorterveket is, de készek vagyunk megbirkózni a helyzettel. Reménykedve, hogy egy gyönyörű színház lehet az új otthonunk.
A színigazgatásban mi a legjobb és mi a legnehezebb?
F. P.: Színidirektornak lenni hálátlan és hálás feladat is. A győriek nagyon megbecsülik a saját színházukat, ugyanakkor kritikusabbak is, mint a fővárosi nézők. Úgy vélem, hogy vidéken valamivel nehezebb színházat csinálni, mint Budapesten, mert egyetlen helyszínen kell minden műfaji elvárásnak megfelelni, míg a fővárosban számos színház műfaji repertoárjából lehet válogatni. Ha észreveszem, hogy a színház az igazgatásom alatt nem fejlődik, akkor már rég abbahagytam volna. De hála istennek folyamatosan sikereket könyvelhetünk el, hiszen szinte mi vagyunk az egyetlen vidéki színház, amely minden évben ott van a Budapesti Nyári Fesztiválon, a Margitszigeten és a Vidéki Színházak Fesztiválján, ahonnan már több díjat is elhoztunk. Addig csinálom a színigazgatást, amíg hagyják, s amíg boldogságom lelem benne. Idáig még mindig sikerült.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
