PM Online | Színház

Az utolsó koronázott magyar király, IV. Károly hazatérésére tett kísérletekről és az ezeket övező szervezkedésekről eddig még senki nem írt színdarabot. Az Andrássy Attila, az Udvari Kamaraszínház (Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház – MKUK) alapítója és művészeti vezetője által írt

színdarab témája sorsok lendületes ütközése, egy világ, amely végleg tovatűnik. Magyarország 1920-as szétszabdalása akkor is és most is fájó téma annak, aki a magyar történelem iránt igazán érdeklődik, vagy éppen színházban, előadás formájában akar foglalkozni ezzel.
Az előadás az egyik szálon bemutatja, hogy mi történik a magyar úrral és feleségével immár román földön: birtokukat elveszik, udvarházukat kirabolják, kertjüket kifosztják, és zaklatják őket a Securitate emberei, valamint ezen felbátorodva a saját cselédeik is. Az elcsatolt területekről menekül a magyarság meghatározó rétege. A második felvonásban már Budapesten vagyunk, ahol az utolsó koronázott magyar király hazatérését készíti elő egy végsőkig elszánt csapat. Egy ilyen fontos történelmi pillanatban is ott van a mindenkori ember életében a szerelem, az ármány, a kémkedés, a féltékenység, és ezek mind hozzájárulnak sorsok tönkretételéhez vagy éppen a felemelkedéséhez, akár a történelem menetéhez is.
Az előadás záró képében úgy tűnik, hogy sikerül megalapítani a Fehér Szarvas Társaságot, mindenki ugyanazt szeretné, hogy a fehér szarvas (csodaszarvas) mint jelkép vezessen a fény felé, de ez csak a látszat. Mindenki álarcot visel, másnak szeretne látszani, mint ami valójában, az érdekeinek megfelelően váltogatja az álarcát. A megerőszakolt koccint az erőszakolójával, a megvert a kínzójával. És jön a hír: a király visszatért. Ebben a pillanatban derül ki igazán, hogy ki hová tartozik. Az előadás utolsó mondata valójában megsemmisítő: ha az uralkodó látná, hogy mit tettek alattvalói az országával, akkor lehet, hogy ő is elmenekülne.

A szereplők életén, megpróbáltatásain keresztül valós képet kapunk a ’20-as évek elejének magyar viszonyairól, s példát bátorságból, hitből, hazaszeretetből és szerelemből.
Az előadás gondolkodásra késztet, valamint arra, hogy levegyük álarcainkat, mert az számít igazán, ami alatta van. S mint hajdan Nimród fiait, talán minket is tud vezetni a fehér szarvas.