Interjú
Megjelent az első hivatalos török nyelvkönyv
2020-09. szám / Nagy Klaudia
A török nyelv egyre nagyobb népszerűségre tesz szert, nemcsak Magyarországon, hanem világszerte, ráadásul a török-magyar kapcsolatok virágzó időszakát éljük. Hajnal Bettina és Dudlák Tamás, akik maguk is oktatnak törökül, elhatározták, hogy egy hiánypótló kiadványt készítenek,
amely egészen az alapoktól részletesen és a szükséges terjedelemben tanítja a nyelvet kimondottan magyarok számára. A Tanuljunk törökül! két szerzőjét az új nyelvkönyv sajátosságairól kérdeztük.
Hogyan kerültek kapcsolatba a török nyelvvel?
H. B.: Régóta vágytam arra, hogy az angol után megtanuljak egy ritka, különleges nyelvet, így 2007-ben magántanárnál kezdtem el törököt tanulni. 2008-ban jártam először Törökországban, és ekkor vált egyértelművé számomra, hogy a törököknél a szívemnek kedvesebb, önzetlenebb néppel azóta sem találkoztam. 2010-ben elkezdtem az ELTE-BTK keleti nyelvek és kultúrák török szakirányán tanulni, ahol is a nyelv mellett szélesebb betekintést nyerhettem az egész török világba.
D. T.: Én az ELTE bölcsészkarán először arabul kezdtem el tanulni, aztán második keleti nyelvként törökül. Abban, hogy a török lett az elsődleges számomra, nagy szerepe volt egykori lektorunknak, Bülent Simseknek, aki a törököt annak minden nehézségével megszerettette velünk.
Mitől különleges az önök által elkészített nyelvkönyv? Mik a főbb jellemzői?
H. B.: A leglényegesebb elem, amit kiemelhetünk, az az, ami a borítón is szerepel: „török-magyar nyelvkönyv”. Vagyis a török nyelv tanítását a magyar nyelvet beszélők észjárásához igazítja, ez pedig véleményem szerint kritikus fontosságú: tapasztalatból állítom, hogy egy idegen nyelv bármilyen közvetítő nyelven keresztül történő elsajátítása hátráltatja a nyelvtani szabályok és azok alkalmazásainak teljes megértését, amely a kezdő nyelvtanulók esetében többek között abban is döntő lehet, hogy a nyelvtanuló motivációját sikerül-e fenntartani a nyelvtanulás kezdeti nehézségei során.
D. T.: Fontos még azt is megemlíteni, hogy ez az első hivatalosan megjelent török nyelvkönyv Magyaországon. Mi, turkológusok ezzel már régóta adósai voltunk a török nyelv iránt érdeklődő egyre szélesebb közösségnek. Mivel ez egy kezdő török nyelvkönyv, a megfelelő alapok elsajátításához a nyelvtant helyeztük előtérbe, ugyanakkor a könyv nagyon komoly szókészletre is épül. És természetesen nem hagyhattuk figyelmen kívül a török kultúrát, illetve a magyar-török kapcsolatokat sem, így az olvasmányok és feladatok egy része ezek megértését is segíti.
Két szerző esetében hogyan zajlik az összeállítás módja? Hogyan osztják be, ki melyik részt készíti el?
H. B.: Valahogy az mindig magától értetődő volt, hogy melyikünk milyen készségekben erősebb. Más-más szemszögből látjuk az anyagot, ezért egy szélesebb szemléletmód tud érvényesülni a közös munka folyamán. Jó, hogy együtt dolgozunk, mert sok új ötletet ad. Sokat számít az is, hogy egy célért küzdünk, és hogy sohasem volt  alá-fölérendeltségi viszony közöttünk. Kölcsönösen inspiráljuk és segítjük egymást, és ez sokat lendített előre könyv készültekor.
D. T.: Valóban, a közös nyelvtanulási, majd pedig nyelvtanítási tapasztalatok hamar kölcsönös megértéshez vezettek közöttünk. Ez az azonos tapasztalat azonban nem jelenti azt, hogy azonos szemmel tekintünk a könyv egyes részeire. Általánosságban elmondható, hogy én leginkább a török nyelv elméleti oldalát (nyelvtan) képviselem, míg Bettina sokkal kreatívabb a gyakorlati oldalon (feladatok). Úgy érzem, ez a két, bennünk megtestesülő típus remekül kiegészítette egymást az alkotási folyamat során, és ez a végeredményen is látszik.
Török nyelvet eddig csak a felsőoktatásban lehetett elsajátítani, vagy nyelvtanfolyamokon. Október elejétől két gimnáziumban is elindult az oktatás. A könyv a középiskolásoknak is megfelelő?
H. B.: Igen, és abban, hogy középiskolások számára is megfelelő könyv született, nagy érdeme van szerkesztőnknek, Demeter Józsefnek. Igyekeztünk úgy alakítani a könyvet, hogy az minden nyelvi készséget fejlesszen, a hagyományos 45 perces órai foglalkozások keretében is feldolgozható legyen.
D. T.: Olyan nyelvkönyvet kívántunk írni, mely minden korosztály számára alkalmas lehet a török nyelv elsajátítására. A középiskolás korosztály megcélzása kulcsfontosságú: ekkor a diákok már rendelkeznek egy idegen nyelv elsajátításához szükséges nyelvtani alapokkal, ugyanakkor mélységükben többnyire még nem ismerik az olyan közvetítőnyelveket, mint az angol, német, francia vagy spanyol, így a ritkaságnak számító török nyelv tanulásához csak a magyar nyelvet használhatják. Gyakorlatilag ezt az igényt kielégítendő született meg a nyelvkönyvünk. | hirdetés
 |
|
Mit üzennének a fiataloknak, miért kezdjenek el törökül tanulni?
H. B.: Erről a kérdésről órákig tudnék beszélni a saját tapasztalataim alapján. Mert könnyű, ritka és ezáltal igen értékes. Magyarországon jelenleg kevesen beszélnek törökül, és ez a munkaerőpiacon is hatalmas előnyt jelent. Tekintve, hogy a török-magyar gazdasági kapcsolatok jelentősége egyre nő, ha magas szinten beszéljük a nyelvet, akkor gyakorlatilag végtelen a lehetőségek tárháza.
D. T.: Bettina szavaihoz én csak annyit tennék hozzá, hogy amikor törökül tanulunk, nemcsak a nyelvet tanuljuk meg, hanem megismerkedünk az adott kultúrával is, beleértve a török történelmet, gasztronómiát, irodalmat, filmművészetet is. Rengeteget utazok Törökországban, így bizton mondhatom, hogy nyelvtudás révén az ember nemcsak közelebb kerül a helyi emberekhez, hanem otthon is érzi magát a törököknél.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
