PM Online | Könyv

Ljudmila Ulickaja új kötetének írásaival a szellem és a lélek határait kutatja. A novellák többsége azt vizsgálja, hogyan válik a test lélekké, hogy lesz a léleknek teste úgy, hogy a testnek már nincs lelke. A kötet két ciklusból áll, mindkettőt „Előszó helyett” egy-egy vers vezeti be.

A Barátnők ciklust elindító vers – Nekem nem kellenek mások… – a barátnőkhöz szóló őszinte vallomás. Arról a kapcsolatról beszél, amely a nők életének egyik legfontosabb oszlopa. Olyan viszonyról, amely minden más kapcsolatnál többet kibír, jó esetben egész életen át tart. Ezt a csodás-erős kapcsot bontja ki a ciklusban olvasható öt írás.
A második ciklus előtt az Egyetlen leckéből sem okultál… című vers áll, amely a halál előtti utolsó életszakasz szomorú, szívbemarkoló összegzése. Ahogy a verset követő nyolc írás is ennek az élethelyzetnek a különböző variációit meséli el, a szerző magányos hősei haláluk előtt megpróbálják rendezni konfliktusaikat. Ulickaja írásai rendkívüli emberismeretről tanúskodnak, a szerző nagy empátiával mutatja meg hősei történeteit, az írások témájuk ellenére megnyugtatóan végződnek, azt sugallják, minden úgy van jól, ahogy van. A novellák kiváló fordítója Morcsányi Géza, a verseket Kántor Péter fordította remekül.