PM Online | Színház

Bár az Árpád-házban nem egészen szokatlan módon IV. Béla és felesége, Lasztkarisz Mária 10 gyermeke közül kettőt szentté, egyet pedig boldoggá avattak, Szent Kinga, Szent Margit és Boldog Jolán édesapjának uralkodása többnyire mégis baljós várakozással és a „tatárok”, azaz
mongolok képében közeledő, elkerülhetetlennek tűnő végzet elleni küzdelemmel telt. Pozsgai Zsolt A király és a szűz című, a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház (MKUK) előadásában és Jantyik Csaba rendezésében november 26-án színpadra kerülő drámája mindezt úgy tárja elénk, ahogy még soha senki. Az alkotók felteszik ugyanis a kérdéseket, hogy

Mi lett volna, ha…?

Mi lett volna, ha Béla királyunk Anna nevű leánya atyja szándékának megfelelően feleségül megy az általa csak „büdös hercegnek” hívott Kötöny fia Tendhez? Elképzelhető-e, hogy ebben az esetben az éppen a tatárok elől magyar földre menekülő kunok is a magyar seregek mellett küzdöttek volna a végzetessé váló muhi csatában, vagy a magyar urak végképp elpártoltak volna a nehezen beilleszkedő kunoknak gyakran a magyarok kárára és ellenében kiváltságokat nyújtó királytól?
Mi történik, ha Anna nem akar Kingához hasonlóan maga is szűz és szent hercegnővé válni, hanem apja akaratából feleségül megy Avignon hercegéhez, Délceg Lajoshoz? Valóban francia és spanyol katonai segítséget eredményezett volna-e ez a frigy, vagy IV. Béla, Magyarország és az Árpád-ház korai végzetét hozta volna a franciákkal való összeborulás?
Mi lehetett volna a muhi csata végkimenetele, ha a házassági szövetség értelmében a macsó herceg is segít apósának, Bélának? Miért akart ehelyett Anna inkább szent szűzként csatát menteni apja számára, azt mondva, hogy azért van jelen a csatában, mert „ez egy ilyen családi dolog, nem futunk el”?
Segített volna-e a tatárok elkergetésében a nápolyi hercegség, ha Anna a herceg felesége lesz, és közben a tatárok maguktól és váratlanul el nem hagyják a magyar királyság területét?
Megannyi izgalmas kérdés, melyre a király (a színpadon Jantyik Csaba) és leánya, Anna (Nagy Enikő) folyamatos, véget nem érő, egyszerre szenvedélyes és szellemes, személyeskedéstől sem mentes vitákban, baljós helyszíneken, azaz különböző kriptákban keresi a választ A király és a szűz november 26-ai budapesti premierjén.

A színház többi téli előadása

A Siposhegyi Péter által írt és Andrási Attila által rendezett, Halottak napjától virágvasárnapig című, november 28-ai tárnoki előadás bemutatja, hogy Trianon valódi békét hozott-e a Délvidéknek, ráadásul mindeközben egy liberális tudatú ember is megtér a nemzetéhez.

Déryné Széppataki Róza, az első magyar primadonna Csomor Csilla által Édes Rózám címen Komáromban november 30-án és Szászváron december 18-án monodrámaként elénk tárt naplójából megtudhatjuk, hogy Kolozsvárott a közönség soraiban „minden szóra, mely által érdekelve volt a haza, a hősiesség, a hűség, mind megannyi gátat tört vihar hangzott a taps mindenfelől.”