PM Online | Zene

Az 1988-ban alakult Csík Zenekar hagyományos táncházi folk-zenekarként indult, később elkalandoztak a könnyebb műfajok irányába, ilyen volt például a Quimby Most múlik pontosan című dalának feldolgozása, ami országos ismertséget hozott számukra. A népzene és a könnyű
műfajok korábban soha nem hallott ötvözésével új műfajt teremtettek. Napjainkra a jókedvű, a muzsikálás iránti elkötelezettségéről híres együttes a magyar zenei élet egyik legnépszerűbb szereplője. A Kossuth-díjas, Prima Primissima-díjas zenekar óévbúcsúztató nagykoncertjéről az együttes egyik alapító tagjával, Kunos Tamás brácsással beszélgettünk.

Le a kalappal a zenekar előtt, A dal a miénk című lemezük anyagával november 19. és december 27. között országos koncertturnén vesznek részt, másnap pedig Összetartozás címmel nagykoncertet adnak a Budapest Kongresszusi Központban (BKK).
K. T.: A színpad egy különleges, varázslatos hely, ahol nagyon szeretünk létezni és töltekezni. Eredetileg 2020-ban Trianon 100. évfordulójára emlékezve terveztük ezt a rendhagyó előadást, majd elhalasztottuk a vírushelyzet miatt. Nagy öröm számunkra, hogy 2021. december 28-án végre színpadra állhatunk az Összetartozás című nagykoncertünkkel.

Ön állította össze az emlékező, egyben óévbúcsúztató est műsorát, milyen gondolatok mentén válogatott?
K. T.: Sokat olvastam a Hagyományok Háza könyvtárában, nagy hatással voltak rám Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató professzor útmutató gondolatai, amelyekkel a Hagyomány és jövendő című írását olvasva ismerkedtem meg. Megemlékezünk a békeszerződés okozta összeomlás pillanatának fájdalmáról, a reményről, a generációs traumákról. Találtam hozzá egy nagyon szép dalt, a Jólesik a bús szívnek, hogyha panaszkodhat… című széki keservest. Az est központi gondolata az összefogás, az összetartozás érzése lesz. Ezek a fogalmak nekünk, magyaroknak kiemelten fontosak. A vendégeink között sok határainkon túli területekről érkező művész van.

A koncerten láthatja a közönség mások mellett Őze Áron színművészt, Pál István Szalonna népzenészt, a Magyar Állami Népi Együttest. Kezdjük a tánccal, ami nyilván nagyon közel áll az Ön szívéhez, hiszen táncosként indult a pályáján.
K. T.: Nagyon jó volt néptáncosnak lenni, jó volt egy közösséghez tartozni. Ezek erős kötelékek, mindenki tudja, aki számára sokat jelentett a táncházmozgalom. Nekem a tánc hozta a hangszeremet is. Tánc közben magával ragadott a brácsa hangja, kiválasztott a hangszer. A népzene és a néptánc fontos alkotóelemei a nemzeti identitásnak, valamint a nemzetek feletti összetartozásnak. A koncert nyitó képe is szimbolikus lesz, a Csík Zenekar játszik, közben a színpadon a táncosok összekapaszkodnak. A széki négyest, a táncciklus kezdő táncát – amit magyarnak is neveznek – választottam, ami egy lendületes, aszimmetrikus ritmusú tánc. A nemzetiségi táncok is megjelennek a Monarchia békebeli korszakát idézve, de lesz ritka magyar is Ördöngösfüzesről. Ez egy energikus férfitánc, de a női szimbolikát is fontosnak tartottam. Kértem is Kacsó Hangát, hogy hozzon olyan lányénekeket, amelyek a női energiákat mutatják meg. Őze Áron színművész József Attila, Radnóti Miklós, Ady Endre műveiből mond el néhányat, mint például Ady Imádság háború után című versét. Nem megzenésített versek hangzanak el, hanem megszólalnak a versek, a zene pedig aláfestő feladatot lát el. Az Őze Lajos Színitanoda növendékei pedig a már említett Andrásfalvy Bertalan professzor 2004-ben papírra vetett gondolatait fogják tolmácsolni.

Ki mindenkinek örülhet még a közönség ezen az esten?
K. T.: Vendégünk lesz az erdélyi származású Bagossy Norbert, a Bagossy Brothers Company tagja, akivel átdolgoztuk, vagyis „csíkosítottuk” az együttes Fészkelek című dalát, de Norbi népdalt is énekel majd. Fellép Busai Bori, a Fölszállott a páva című televíziós vetélkedő táncos nyertese, gyerek szólistája és a párja, Farkas Regő, valamint Kacsó Hanga Borbála, népdalénekes, előadóművész, aki erdélyi szülők gyerekeként született Szolnokon.