Interjú
„Nem hagyjuk meg a másik szabadságát, amivel magunknak is ártunk”
2022-01. szám / Nagy Klaudia
Már kiskorában beszippantotta a színház és a zene világa. 2011-ben elvégezte a Bartók Béla Konzervatórium jazz szakát, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerzett diplomát alkalmazott zeneszerzés szakon. 2016-ban a Budapesti Operettszínház társulati tagja lett, ahol
2019-ben bemutatták Galambos Attilával közös musicaljét, A Pendragon-legendát. Állandó alkotótársa ifj. Vidnyánszky Attilának, olyan nagy sikerű előadások zeneszerzője, mint a Liliomfi, A nagy Gatsby, a Szerelmek városa, a Kinek az ég alatt már senkije sincsen és A diktátor. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen húszéves kora óta tanít zenés mesterséget. 2022 márciusában rendezőként debütál a Karinthy Színházban a Kékszakállú című előadással, amely Bartók Béla operájának modern prózai feldolgozása. Kovács Adrián zeneszerzővel, karmesterrel, zenei vezetővel új projektjéről, a Kékszakállú herceg és Judit szövevényes kapcsolatáról beszélgettünk.
Elsősorban zeneszerzőként tevékenykedik, de emellett zenei vezető, tanár, karmester és olykor színészként is színpadra lép. Miért döntött úgy, hogy kipróbálja magát rendezőként?
K. A.: Berettyán Nándor, a színház igazgatója javasolta, hogy én rendezzem meg a darabot, ami váratlanul ért, és mindenki mást ajánlottam neki magam helyett, de pár nap gondolkozás után elfogadtam a bizalmat, és ezúton is köszönöm neki. Gyakorlatilag zeneakadémista éveim elejétől rendezők mellett dolgozom, és az életem nagy részét velük töltöm az előkészületektől a darabok utóéletiéig. Mindig is a színházcsinálás érdekelt, és magamban sosem választottam szét a tevékenységeket. Több rendező barátom véleményét kikértem, és mind bátorítottak, de ami a legjobban esett, hogy nem volt nekik meglepetés az efféle ambícióm. Jó tapasztalataim vannak, mindig megkérdeztek, és hagytak beleszólni, bőven túllépve zenei vezetői, karmesteri vagy szerzői hatáskörömet. Esetemben a zeneszerzés közelebb áll a rendezéshez, mint a zongorázás a zeneszerzéshez. Nem szeretnék első rendezésként tekinteni rá, az mindig ad egy furcsa, görcsös misztikumot. Az első zenés darabomat sem éltem meg igazi elsőként, sok előtanulmány volt ahhoz is, mint most az első színpadra állításhoz is. Ugyanúgy szeretnék dolgozni, mint eddig, csak kicsit más feladatkörben.
Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operájából készítenek egy átiratot. Milyen koncepció mentén szeretnék megvalósítani az új változatot?
K. A.: Orbán Nelli fejéből pattant ki az ötlet, aki Juditot fogja játszani, és nagyon mélyen ismeri az operát. Azért is örülök, hogy felkeltette Nándi érdeklődését a koncepció, mert Nelliben régóta érlelődik ez a terv, és körülbelül másfél éve foglalkozunk vele. Egy új darabot írattunk Fabacsovics Lilivel Balázs Béla misztériumjátéka alapján, modern feldolgozás lesz, reméljük, hogy a szöveg kibővítésével sikerül elérni, hogy bár nem szólal meg Bartók zenéje, ami elmondja a szöveg mögötti belső tartalmat, az előadásunkban így is jelen lesz Bartók zenéjének szimbolikája.
Miért Fabacsovics Lilire esett a választás?
K. A.: Nagyon szeretek vele dolgozni, Lili írta a Kígyóasszony című zenés előadás librettóját, amihez én szereztem a zenét, valamint ő a Szerelmek városa című előadás dramaturgja, amit tavaly ősszel mutattunk be a Vígszínházban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében. Továbbá kedves kollégám-barátom, Mester Dávid két operájának is Lili volt a librettistája.
Milyen zenét álmodott meg az előadáshoz?
K. A.: Modern zenét képzeltem el hozzá, a klasszikus és elektronikus zene fúzióját. Biztosan lesz benne Bartók-idézet, de vigyázni kell a zenei idézet kiragadásaival, igyekszem tisztelettel bánni vele. Alkalmazott zene, ami a szereplők jellemfejlődését, mélységeit és magasságait fogja segíteni a koreográfia mellett.
Orbán Nelli partnereként ki játssza a titokzatos Kékszakállú herceg szerepét?
K. A.: Szabó P. Szilveszter, aki számomra maga a Kékszakállú herceg, és tudom, hogy Nellivel remekül fognak tudni együttműködni a színpadon. | hirdetés
 |
|
A Kékszakállú és Judit kapcsolata több mint 100 év után is foglalkoztatja az alkotóművészeket. Mi fogta meg ebben a történetben?
K. A.: A két szereplő folyamatos színjátéka, hatalmi harcai, fanatizmusa érdekel, hogy mennyire és miért ragaszkodnak egymáshoz. Emellett nagyon izgat benne a bizalmatlanság, a mindent tudni akarás, hogy nem hagyjuk meg a másik szabadságát, amivel magunknak is ártunk.
Judit mindenáron meg akarja tudni a Kékszakállú féltett titkait, és pont ezzel taszítja el magától.
K. A.: Ez is igaz, de a Kékszakállú szeretne titokzatos maradni. Úgy tesz, mintha akarná, hogy Judit faggassa a múltjáról, hogy végül azt mondhassa neki, mégsem árulja el a titkait. Nem biztos, hogy a Kékszakállú múltjában valóban olyan súlyos dolgok történtek, lehet, hogy ez valójában csak egy férfi menősködés. Ezt a fajta párkapcsolati szerepjátszást szeretném körbejárni, mert talán ez vezet oda, hogy meghalnak egymás számára.
A feleségével, Orbán Nellivel dolgoztak már együtt, vagy teljesen új helyzet a közös alkotómunka?
K. A.: Sok független munkánk volt már közösen, de kőszínházi formában még nem dolgoztunk együtt, úgyhogy egészen új kihívás lesz. Nelli a Zeneakadémia elvégzése után szerezte meg a színész végzettségét, és született egy kislányunk is, ezért csak most jött össze a közös színházi munka.
Sokféle zenét komponált már, tervben van egy opera is?
K. A.: Vannak operaterveim, de elképzelhető, hogy elkezdek egy operát és musical lesz belőle. Nagyon szeretem ezt a színházi formát, rengeteg benne a lehetőség és a szabadság, rendkívül szabad és hálás műfaj. Nem pusztán jó dalokat szeretnék írni, és nem az első tapsrend utáni állótaps lebeg a szemem előtt. Persze, nagy boldogság, ha van gyümölcse a befektetett munkának, fontosnak tartom, hogy rizikót vállaljunk, tágítsuk a formai kereteket, hogy tiszta lelkiismerettel álljunk egy esetleges siker elébe.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
