Interjú
„Egyenként és együtt is szerelmes vagyok a kollégáimba”
2022-01. szám / Pavlovics Ágota
Lenyűgöző volt az Eldorádóban, az Ámbár tanár úrban, imádtuk a Hippolyt Schneidernéjeként, együtt vágyakoztunk vele Tarr Béla Panelkapcsolat című filmjében. Gothár Péter Ajándék ez a nap című filmjében nyújtott szerepformálásáért a hazai filmfesztiválon elnyerte a legjobb női
alakításért járó díjat, valamint a film megkapta a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb első filmnek járó Arany Oroszlán-díjat. Tízéves Tóth Barnabás Újratervezés című kisfilmje, amelyben Kovács Zsolt partnere, és amit sírás nélkül még egyszer sem sikerült végignéznem. Senki nem tud annyiféle hangon megszólalni, mint ő, a Pom Pom újabb meséiben több mint száz hangon szólalt meg, a Bogyó és Babóca sorozat összes szereplőjét ő szinkronizálta. Ahogy filmjei, úgy színházi szerepeinek felsorolása is sokszorosan meghaladná terjedelmi lehetőségeinket. 2004 óta az Örkény István Színház tagja, ahol márciusban Gáspár Ildikó rendezésében Szabó Magda Az ajtó című művében lép színpadra, Emerenc szerepében. Az utánozhatatlan, utolérhetetlen Pogány Judittal beszélgettünk.
Szabó Magda Az ajtó című regényét közel negyven nyelvre fordították le, Szabó István filmet forgatott belőle Helen Mirren főszereplésével. Önhöz mennyire áll közel az író életműve?
P. J.: A filmet természetesen láttam, de nem voltam nagy Szabó Magda-olvasó a saját érdeklődésem alapján. Tudtam, hogy remek író és izgalmas élete volt, és azt is tudtam, hogy kik játszottak már a műveiből készült darabokban, aztán Gáspár Ildi elmondta, hogy szeretne Az ajtóból egy saját adaptációt csinálni. Akkor olvastam el a regényt, és végül Ildi sok dokumentumot, riportot, interjút is mutatott nekünk.
Ön híres állatbarát, ahogy Szabó Magdáról is tudjuk, hogy nagyon szerette az állatokat, különös, hogy mégsem találkoztak.
P. J.: Hemingway a mellkasától a lábáig macskákkal van beborítva némelyik fényképén, Tolsztojt pedig mindig a kutyáival fotózták, Tandori Dezsőt lenyűgözték a verebek, csodás kapcsolatok alakultak művészek és állatok között, mégsem ismeri az ember minden állatbarát író életművét. Az évek óta tartó szembetegségemnek is szerepe van abban, hogy nyomtatott könyveket már régóta nem olvasok. Szabó Magda nagyszerű író, csodás volt az első találkozás az anyaggal az olvasópróbán, szereti az egész stáb. Örültem, amikor próbálni kezdtünk, de jött a pandémia, egy ideig még Zoomon próbáltunk, de a járvány minden tervünket keresztülhúzta, mert végül bezárt a színház. 2022. január 10-én kezdtünk ismét foglalkozni az anyaggal, akkor volt újra olvasópróbánk, mert Ildi azóta is dolgozott a szövegkönyvön. Az ajtóban az írónőt Szandtner Anna játssza, a férjét pedig Vajda Milán, mindkettőjüket rajongásig szeretem.
| hirdetés
 |
|
Ön a házaspár segítőjét, Emerencet játssza, milyennek látja őt?
P. J.: Bámulatos, titok és rejtély az öregasszony figurája. Egyébként egyedül, külön nem értelmezem Emerencet, Ildi látomása nagyon egyéni, azt szeretném követni. Annyit azért elmesélek, hogy olyan családba születtem, ahol volt egy Eta nevű háztartási alkalmazott, aki erdélyi parasztlány volt, 2 elemi osztályt végzett, azt is román nyelvű iskolában. Nem ment férjhez, egész életében a családunkért dolgozott. Eredendően különbözőek voltunk, nevelő mamámnak tartottam, és a legnagyobb kapcsolat volt az életemben. Egyszerű, primitív gondolkodású ember volt, de csupa szív, szolgálat, alázat. Tűz és víz voltunk érdeklődésben is. Amikor a kaposvári Megyei Bíróságon felmondtam, mert felvettek a kaposvári színházba segédszínésznek, Eta egy évig nem köszönt nekem, pedig egy lakásban éltünk. Azt hittem, belehal, hogy otthagytam a biztos állásomat a színházért. Eta megvetette a színházat, cigányéletnek tartotta, sokáig nem is jött el megnézni, csak amikor a szomszédok mesélték neki, hogy láttuk ám a Juditkát, akkor egyszer csak eljött, attól kezdve mindenben megnézett, és büszke volt. Szigetszentmiklóson velünk élt, 16 éve az ölemben halt meg. A Jászai Mari-díjamat és a Magyarország Érdemes Művésze díjamat még megérte, a Kossuth-díjamat már nem. A mai napig őt játszom a Pedig én jó anya voltam című darabban, és Emerencet játszva is sokat fogok rá gondolni. Ildikónak nagyon hálás vagyok, mert eddig is csodás munkákat kaptam tőle, és Emerencet is neki köszönhetem. 2008-ban, amikor Kossuth-díjat kaptam, Mácsai Pál megrendezte harmadszor is Örkény István Macskajátékát, a kisregényt pedig Ildikó írta színpadra. Molnár Piroskával, Csomós Marival, Végvári Tamással játszottuk, azóta már Jordán Tamás játssza Viktor szerepét, és pályám egyik legnagyobb szerelme lett Orbánné szerepe. Gáspár Ildikónak és Mácsai Pálnak köszönhetem a Tótékat is.
November végén mutatták be Brecht A szecsuáni jó ember című drámáját, amelyben az egyik istent játssza, mit mondana, ha kiléphetne a darabból a mi mai világunkba?
P. J.: Bonyolultan gondolok a jövőre, rosszfelé változik a világ, tompábbak az érzelmek, a gondolkodás, rosszabb az értékrend. Ha kiléphetnék a Szecsuániból, megelevenedhetnék, és itt élhetnék, nem lennék boldog. De ha a fiatalokra gondolok, azokra, akik nem puffogtatnak üres elméleteket, hanem bátran, nyíltan állást foglaltak az utóbbi években, okosan és lázasan tüntettek, akkor a mérleg a másik irányba billen.
Nagy szerencse manapság, ha az embernek van egy olyan mikrovilága, mint az Örkény Színház.
P. J.: 77 éves múltam, nincs más hetven fölötti kolléga a színházban. Igazgatóm és a barátom is Mácsai Pál, aki nagyszerű ember, és aki nagyon vigyáz rám. A társulati helyzetem kivételes, nem azzal küzdök, hogy egyre feleslegesebb vagyok, hogy a pályáról kifelé gyalogolok, hanem tag vagyok, aki folyamatosan játszik, és ez csodálatos. Egyenként és együtt is szerelmes vagyok a kollégáimba.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
