PM Online | Zene

Több mint 150 színházi előadás, számos film és rádiójáték zeneszerzője. Önálló estjein nemcsak virtuóz zongorajátékával kápráztatja el a közönséget, hanem különleges fejszámoló képességével is: négyjegyű számokat szoroz össze zongorázás közben. Tavaly nyáron ünnepelte 75. szüle-
tésnapját, amelynek alkalmából hozzáfogott első lemezének elkészítéséhez. A Te vagy a legjobb ötletem című albumon hallható 23 dal eddig még sehol nem jelent meg, ezért az idén megjelenő album igazi hiánypótlónak számít. A lemezbemutató koncert április 21-én lesz az Örkény Színházban, amihez nemcsak zeneszerzőként fűzi szoros kapcsolat, hanem szereplőként is láthattuk a Kasimir és Karoline, A vihar, a Három nővér és a IV. Henrik című előadásban. Darvas Ferenc Erkel Ferenc-díjas zeneszerzővel, zongoristával első albumáról beszélgettünk.

Már fiatal korában eldöntötte, hogy színházi dalokat, filmzenéket, sanzonokat szeretne komponálni. Miért a könnyű műfajt választotta a komolyzene helyett?
D. F.: Ez alkati kérdés, de lehet, hogy családi örökség is. Annyiban alkati kérdés, hogy nagyon játékos természetű vagyok, és nem olyan alkat, aki szimfóniákra és vonósnégyesekre specializálódott. Nagyon közel áll hozzám a kabaré, varieté, operettmelódiák és régi slágerek világa, minden, ami kicsit szórakoztató. Ugyanakkor édesapám, Darvas Szilárd több mint 60 évvel ezelőtt rendkívül népszerű konferanszié, humorista, forgatókönyvíró és költő volt. Gyerekkoromtól kezdve láttam őt varietében és kabaréban, ami erősen meghatározta a zenei érdeklődésemet, hiszen ez egy nagyon komplex zenei világ, mindent magában foglal.

Várady Szabolcs költővel és műfordítóval jól összeszokott alkotópárosként működnek évtizedek óta. Hogyan találtak egymásra?
D. F.: Nyíregyházán kezdődött a munkakapcsolatunk, majdnem 40 évvel ezelőtt, ahol Gádor Béla Lyuk az életrajzon című darabját készültünk bemutatni, aki édesapám nagyon jó barátja volt. Zoltán Gábor, a darab rendezője javasolta, hogy Várady Szabolcs legyen a dalszövegíró, mert Gádor Béla prózai darabjából zenés előadást akartunk készíteni. Így kezdődött a közös alkotómunkánk Szabolccsal, akivel nagyon jól egymásra találtunk. Szabolcs hozta mindig a szövegeket, amiket megzenésítettem, egy kicsit úgy dolgoztam, ahogy a sanzonoknál szokott a szerző, nem dallamokat adtam neki, amire megírta a szöveget, hanem fordítva. Mivel nagyon muzikális ember, jól érzi a lüktetést és a ritmust, ezért mindig olyan szövegeket kaptam tőle, amiket jól meg lehetett zenésíteni, és ez a mai napig így van.

Úgy tudom, Kristóf fiának jutott eszébe, hogy készüljön lemez az eddigi munkáiból, hiszen egyetlen szerzeményéről sincs hangfelvétel.
D. F.: Nemrég érdekes véletlen történt. A Radnóti Színházban 1989-ben bemutatták a Kék Angyal című előadást Garas Dezső és Kerekes Éva főszereplésével, ami Heinrich Mann Ronda tanár úr című regénye alapján készült. Legalább 8 dal elhangzott a darabban, amikről semmilyen felvétel nem maradt fenn, és a kotta sincs meg már. Teljesen véletlenül egy kazetta a születésnapomon valahogy előkeveredett, amire én játszottam fel ezeket a dalokat akkoriban. Ezután Kristóf azzal az ötlettel állt elő, hogy készítsünk egy CD-t, mert még soha nem volt saját lemezem. Kristóf gyerekkorától kezdve állandóan hallotta, amiket zongoráztam körülötte, szinte abban nőtt fel. Kívülről tudta különböző darabjaimat, nagy részüket már akkor is, amikor magától elkezdett zongorázni. Ennek nagy szerepe volt abban, hogy testvérével együtt a zenei pályát választották. Kristóf összehozta a társaságot, összeverbuválta a kis zenekart, akikkel felvettük az anyagot, valójában ez az ő érdeme.