Interjú
„Hiszem, hogy a tiszta szívből érkező, ihletett zenei előadás képes gyógyítani az emberek lelkét”
2022-12. szám / Nagy Klaudia
A több mint 200 éves múltra visszatekintő Pannon Filharmonikusok (PFZ) nemcsak saját régiójában, hanem a fővárosban is hatalmas népszerűségnek örvend. A pécsi zenekar 2021-ben elsőként indíthatott koncertsorozatot a rangos bécsi Musikverein hangversenytermében, ami óriási áttörés
a zenei életben. 2023. február 4-én a Müpa és Budapesti Fesztiválzenekar közös zenei maratonja Prokofjev köré szerveződik, amely során a zenekar két zeneművet szólaltat meg az orosz szerzőtől Vass András vezényletével. A Pannon Filharmonikusok állandó karmesterével arról beszélgettünk, mi jellemzi majd a február 4-ei koncertet, a Fesztiválkórussal milyen művel készülnek húsvétra, és az is szóba került, éppen milyen zenei átiratokat készít.
A PFZ 20 éve indít bérletsorozatot a Müpában, és most már a bécsi Musikverein nagytermében is fellép. Milyen érzés meghódítani a főváros után Bécset is?
V. A.: Amikor egy alkotói közösség túllép a regionális zenekari szerepkörön, és egy nagyobb léptékű térség főszereplőjévé lép elő, az általában elég sok mindent elárul, nemcsak arról a műhelymunkáról és építkezésről, ami a Pannon Filharmonikusoknál folyik, hanem arról az útról is, amit az együttes megtett. Tudatosan építkezünk, művészeti munkánkkal minőségorientált irányba szeretnénk haladni. Hosszú távú eredményt csak így lehet elérni, folyamatosan magas színvonalú teljesítményt nem lehet nyújtani anélkül, hogy az ember ne dolgozna meg érte. Ez sok energiát és kreativitást igényel a zenekari próbák során is.
A Prokofjev-maraton során a „Klasszikus” szimfónia és az I. zongoraverseny lesz hallható a Müpában február 4-én. Mitől kiemelkedő ez a két zenemű?
V. A.: Prokofjev a „Klasszikus” szimfóniájában megpróbált valami olyasmit írni, mint amilyen egy Mozart- vagy Haydn-szimfónia volt a bécsi klasszicizmus idején. A zenekar hangszerösszetétele ugyanaz, mint egy bécsi klasszikus szimfóniáé, ugyanakkor Prokofjev jellegzetes harmóniáit, hangulatváltásait nem tudjuk nélkülözni, rengeteg szellemes fordulattal és frappáns ötlettel fűszerezi mondanivalóját. Az I. zongoraversenyének alapötlete Csajkovszkij b-moll zongoraversenyének I. tételéből táplálkozik. Prokofjev sokat merített a múltból, ugyanakkor jellegzetes dallam- és harmóniavilága volt, a hangszerelése is egyedi, különleges, ez mindkét műnél jól megfigyelhető.
Balog József virtuóz zongoraművész lesz az est vendége, aki rendszeres visszatérő szólistája a Pannon Filharmonikusoknak.
V. A.: Hosszú ismeretség, barátság köt össze minket, generációjának egyik legkiválóbb képviselője, aki jó hatással van mind a zenekarra, mind a közönségre. Míg a „Klasszikus” szimfónia kifejezetten virtuóz mű, addig a zongoraverseny inkább egy emelkedett, magasztos hangvételű alkotás, amelynek megszólaltatására Józsi személyisége és zongorajátéka kiválóan alkalmas.
A pécsi Kodály Központban február 5-én Johann Sebastian Bach két Brandenburgi versenyével egészül ki a két Prokofjev-mű. Hogyan kapcsolódik hozzájuk Bach?
V. A.: Prokofjev a „Klasszikus szimfóniában” Mozartig és Haydnig szeretett volna visszanyúlni, mi még tovább lépünk vissza időben, mégpedig a barokk korszak legkiemelkedőbb szerzőjéig, aki nem más, mint Johann Sebastian Bach. Szeretnénk, ha az első félidő nagyzenekaros apparátusa után kamarajellegű, virtuóz művekkel folytatnánk, amelyek szimfonikus koncerteken viszonylag ritkán szólalnak meg, ezeket inkább kamaraegyüttesek szokták előadni, megszólaltatni. | hirdetés
 |
|
A Pannon Filharmonikusok Fesztiválkórusának karigazgatója is egyben. Mi a fő célkitűzésük a kórussal?
V. A.: A Fesztiválkórust Dobos Lászlóval együtt alapítottuk, és a célkitűzés az volt, hogy a bécsi klasszikus és barokk repertoárt egyre stílushűbben, egyre inkább a korhű muzsikálás törvényeinek és szabályainak megfelelően tudjuk megszólaltatni. Ezt elősegíti a tiszta és áttetsző hangzásra, világos artikulációra, beszédszerű éneklésre való tudatos törekvés. Számunkra hazai pályán a Purcell Kórus a követendő példa. Autentikus, ugyanakkor élettel teli előadásokat szeretnénk színpad vinni.
A Fesztiválkórus előadásában április 6-án Haydn A teremtés oratóriuma csendül fel Pécsett.
V. A.: Haydn volt az a zeneszerző, aki rendkívül tiszta és őszinte zenét írt, nála a derű, az öröm sok művében szinte folyamatos. Ahhoz, hogy Haydn tisztaságát és derűjét átültethessük a zenélésünkbe, magunk is ki kell szakadjunk a minket gyakran körbe vevő, csüggedésre okot adó tényezők hálójából mentálisan és fizikálisan is, és át kell adni magunkat annak a fajta tiszta örömzenélésnek, ami Haydn műveit jellemzi. Szavak nélkül, a zene által megpróbálunk embertársaink lelkébe reményt sugározni, és ez nem mindig könnyű feladat, mert csak olyan ember tud reményt adni másoknak, aki maga is reményben él. Pál apostol mondta, hogy minden körülmények között hálát kell adnunk, amiben benne van az, hogy sokszor rossz, csüggesztő dolgok vesznek minket körül, de ezek ellenére lehet az ember boldog és hálás. Rengeteg a reményvesztett ember, nekünk pedig az a feladatunk, hogy tiszta és világos, reményteljes üzenettel forduljunk a közönségünk felé. Az ilyen töltetű zenélés alkalmas arra, hogy az emberek lelkében fényt gyújtson és reményt adjon a nehézségek ellenére. Hiszem, hogy a tiszta szívből érkező, ihletett zenei előadás képes gyógyítani az emberek lelkét.
A legkülönfélébb művekből készít szimfonikus zenekari átiratokat, ezúttal is különleges projektre készül. Mesélne róla?
V. A.: Most éppen egy szving projekten dolgozom, Frank Sinatra, Robbie Williams és Michael Bublé szvingeket írok át nagyzenekarra big banddel és beat szekcióval egyesítve. Rendkívül izgalmas feladat egy ilyen vállalkozás, mert alaposan meg kell ismerni azt a zenei stílust, amivel hangszerelőként találkozok. Kinyílik egy új világ, és jó esetben, – egy idő után – elkezdek rájönni ennek az új világnak a belső törvényszerűségeire, ami olyasmihez hasonlítható, mintha egy izgalmas és kalandos felfedezőútra indulnék.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
