Interjú
Újraértelmezni a múzeumot
2023-08. szám
Díszes, bőrkötéses könyvek, a nagyközönség számára ritkán látható, izgalmas grafikai alkotások: a Ráth György-villa új időszaki kiállítását járjuk körbe Cselovszki Zoltánnal, az Iparművészeti Múzeum főigazgatójával, aki egyben a kiállítás kurátora is.
Miért lett a kiállítás címe az, hogy Iparkodjunk?
Cs. Z.: Mi hiszünk az ige teremtő erejében! Az iparkodj szó kicsit felhívásként is hangzik, egyrészt pezsdíti a múzeum munkatársait és a látogatókat, másrészt az iparkodás az iparművészetre is utal. Jelenti azt is, hogy foglalkozunk a múzeum gyűjteményével, iparkodunk bemutatni a kevésbé ismert területeket, dolgozunk… A Ráth György-villában június végén nyílt időszaki kiállítás a múzeum két önálló, jelentős műtárgyakkal rendelkező gyűjteményét mutatja be: a könyvtárat és az adattárat.
Miért ezeket a gyűjteményeket mutatja be először?
Cs. Z.: Bár az Üllői úti épület 2017-ben bezárt, mi iparkodunk a létünket bizonyítani, mert nem szeretnénk, ha azt gondolnák, hogy ezzel együtt a múzeum is bezárt. Az intézményünk aktív, kiállításokon veszünk részt, nemzetközi projektjeink vannak, és a Ráth-villa időszaki kiállítóterében tárlatokat rendezünk több műfajban, tehát dolgozunk.
Mitől különleges vagy több az Iparművészeti Múzeum adattára és könyvtára, mint más intézményben?
Cs. Z.: A legújabb tárlat a múzeum jelentős műtárgyakkal rendelkező gyűjteményét, a könyvtárat és az adattárat mutatja be, amely más múzeumoktól eltérően itt nem pusztán segédgyűjtemény, mindkettő az Iparművészeti Múzeum alapítása óta gyűjti a nemzetközi és a hazai iparművészet legjelentősebb könyveit, hagyatékait, papíralapú műtárgyait és dokumentumait. A tervek szerint az Iparkodjunk! sorozat lesz, minden évben egy-egy új gyűjtemény – az ötvös, a kerámia, a bútor, a textil és a kortárs design – is bemutatkozik majd. Emellett a kiállításon lehetőség nyílik arra, hogy megismerhessük az intézményben folyó tudományos tevékenységeket és kulturális értékeket, valamint az Üllői úti főépület feltárásának és rekonstrukciójának részterületeit is.
Mi a könyvtár gyűjtési szempontja?
Cs. Z.: A múzeum könyvtára nemcsak tartalma, hanem esztétikai értéke miatt is gyűjt könyveket. A közel százezres szakkönyvtár darabjai műtárgynak minősülnek könyvkötészeti kuriózumuk, az alkotók személye vagy a kötetek kora miatt. | hirdetés
 |
|
Önnek van kedvenc kötete?
Cs. Z.: A személyes kedvencem Ady Endre egyik verseskötete, amely az 1930-as években készült, és egy rendkívül letisztult darab, a könyvkötészet archetípusa.
Mi az, ami csábító lehet a látogatónak a múzeum adattárából?
Cs. Z.: A nagyközönség számára talán még kevésbé ismert gyűjtemény, az adattár is bemutatkozik most a kiállításon. Ebből a hihetetlenül gazdag anyagból mutat be grafikákat, eredeti, Lechner Ödön által készített épület-alaprajzot, történeti puzzle-t és korabeli papírbetlehemeket. Lenyűgöző a tárgyak díszítése, részletgazdagsága és a kézműves munka. Emellett hirdetni szeretnénk az olvasás és a könyv tiszteletét, valamint az eredeti iratokban fellelhető adatok és a hiteles történeti kutatás fontosságát.
Társulnak a kiállításhoz kiegészítő programok?
Cs. Z.: Az Iparművészeti Múzeum vallja, hogy kiállításai múzeumpedagógiai eseményekkel hozhatók közelebb a nagyközönséghez, így tárlatvezetésekkel, gyermekprogramokkal, workshopokkal színesítjük a kínálatot. Augusztus során exlibris-pecsétkészítő workshop várta a látogatókat, ahol mindenki elkészíthette a saját, egyedi tervezésű monogramját és pecsétjét. A kiállítótérben olvasósarkot rendeztünk be, ahol minden generációt bevonva az olvasás szeretetére, a régi történetek és a könyv fontosságára irányítjuk a figyelmet. A szubjektív tárlatvezetéseken közismert írók, költők, rendezők, színészek, zenészek, újságírók osztják meg személyes történeteiket a hallgatósággal, vagy egy másik művészeti ág bekapcsolásával mutatják be – ez alkalommal – az Iparkodjunk! című időszaki kiállítást. A közeljövőben Fábián Janka író és Bősze Ádám zenetörténész vezeti végig az érdeklődőket.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
