Interjú „Böhm György rendező tökéletes érzékenységgel és profizmussal terelget ennek a furcsa nőnek az agytekervényeiben” 2023-09. szám
A Karinthy Színház szeptember 28-án mutatja be újra műsorra tűzött sikerdarabját, a Margarída asszony című monodrámát Böhm György rendezésében. Az előadás újdonságairól a főszereplővel, Balázs Andreával beszélgettünk.
A Karinthy Színház az előző évad végén jelentette be önálló társulatának megalapítását. Milyen érzés hivatalosan is alapító tagnak lenni egy olyan helyen, ahol „felnőtt”, hiszen 20 éve rendszeresen játszik ebben a színházban?
B. A.: Az elmúlt húsz évben is anyaszínházamként tekintettem a Karinthy Színházra. Minden este, amikor itt játszottam, a második otthonomba léptem be. Karinthy Marci, a színház alapítója féltő szeretettel és figyelemmel ajándékozott meg évről évre nekem való szerepekkel. Megtisztelő számomra, hogy ettől az évtől alapító tag is lehetek. Mindig is büszke voltam rá, hogy itt játszhatok, és ha lehet, mostantól még jobban az vagyok. Több év is eltelt azóta, hogy láthattuk Margarída asszony szerepében. Jelen előadás a korábbihoz képest egy szünet nélküli stúdióelőadás lesz.
Miben változtattak? Miben más egy szűkebb, intimebb közegben játszani, ahol ennyire közel vannak a nézők? Mennyire befolyásolja, hogy azonnal látja a nézők reakcióját?
B. A.: A 2018/19-es szezonban is óriási feladat volt Margarída asszonynak „lenni”, és ez ebben az évadban sem változik. Michac Gábor újragondolt díszlete talán több lehetőséget is biztosít, mint korábban. Például besétálhatok a nézők közé, ami a nagyszínpadon nem volt lehetséges. A kereteket ugyan megtartjuk, de mégis más előadást látnak azok, akik újra eljönnek megnézni. Én is már sok mindent másképp gondolok, és megdöbbenek, hogy akár három-négy év alatt is mennyit tud változni a világ. Vannak olyan jelenetek, amik a fejemben teljesen új értelmet kaptak. | hirdetés
|
|
Volt valaha olyan pedagógus az életében, aki nagy hatással volt Önre, esetleg ihletet adott a Tanárnő karakterének megformálásához? Mennyire adott Böhm György rendező alkotói szabadságot Margarída asszony szerepének kiteljesedésében?
B. A.: Margarída asszony olyan, mintha tíz különböző pedagógusból gyúrták volna össze. Nagyon szerencsés vagyok, mert nekem nagyszerű tanáraim voltak. Például a középiskolai irodalomtanárom, Hajdú László, aki nemcsak az irodalmat, hanem a színházat is megszerettette velem. Bérletet vett nekem a békéscsabai és a szolnoki színházba egyszerre, így volt olyan hét, hogy három alkalommal is ott lehettem, ahová már akkor is a legjobban vágytam. Az ő elhivatottságát és a pedagógiába vetett hitét is biztosan megmutatom az előadásban. Böhm György rendező tökéletes érzékenységgel és profizmussal terelget ennek a furcsa nőnek az agytekervényeiben. Hol megfogva a kezem, hol elengedve. Hagy engem szabadon lélegezni a színpadon, és úgy szabja meg a határokat, hogy komfortosan érezzem magam ebben a háromoldalú dobozban.
Mennyire nehéz belebújni és aztán lerakni a darab végén ezt a kifejezetten nehéz, erőszakos, komplexusokkal teli karaktert?
B. A.: Ugyanolyan nehéz Margarídának lenni, mint Blanche-nak lenni a Lököttekből, Helennek a Fat Pigből, Annie-nek a Tortúrából, és sorolhatnám még az összes jelenlegi szerepemet. Van, amikor több időre és több ölelésre van szükségem, hogy „jobban” legyek, de ez természetes. A fülemben ott morajlik a taps, még kissé zavaros a fejem, de boldog vagyok. Ezzel a jóleső érzéssel a szívemben könnyű visszatalálni Balázs Andreához.
|
vissza |
|
| |