Interjú
Az AztaQ győztese a Crescendo Selecta
2023-12. szám / B. Zs.
A Crescendo Selecta nyerte a szolnoki AztaQ könnyűzenei tehetségkutatót, majd az Öröm a Zene országos döntőjében kimagasló tehetségük elismeréseként Újfalusi Gábor-díjban részesültek. Énekesük azóta második helyen végzett a The Voice televíziós tehetségkutatón. Kovács Alizzal
még tévés szereplése előtt beszélgettünk, elsősorban a zenekaráról.
Fiatalokból áll a Crescendo Selecta formáció, mégsem először szerepeltetek az Öröm a Zene tehetségkutatón. Mikor kezdődött a közös történetetek?
K. A.: A Crescendo eredetileg Karsai Dániel dobosunk szólóprojektje volt, akit  2020-ban ismertem meg, amikor Székesfehérvárról átjött a bodajki művészeti suliba. Ez nagyjából a karantén idején volt, és egyre többször noszogatott, hogy találjak ki dallamokat, és énekeljek is. A mostani formáció Bótor Kadosa basszusgitáros érkezésével alakult ki 2022 márciusában, úgyhogy akkor neveztünk be először tehetségkutatóra. És a nevünkbe is akkor került be a Selecta kifejezés, mert kiderült, hogy Crescendo néven már létezik egy zenekar. Sokáig össze is kevertek bennünket, és volt, ahol csodálkoztak, hogy nem egy idősebb férfiakból álló zenekar vagyunk.
Évente közel ezer zenekar és énekes jelentkezik az Öröm a Zene tehetségkutató-sorozat versenyeire. Ti miért tartottátok fontosnak a nevezést?
K. A.: Igazából először csak neveztünk, aztán elfelejtettük az egészet, és meglepődtünk, amikor a beküldött dalok alapján bejutottunk a 2022-es martonvásári Fülesbagolyra. Na, onnantól vettük komolyan. Beleálltunk és csináltuk. Az, hogy tavaly is bejutottunk a döntőbe, már csak a cseresznye volt a hab tetején. Az meg az egész hozadéka, hogy stúdióban rögzítettünk dalokat, illetve a Petőfi TV-ben is bemutatkozhattunk. Idén újra jelentkeztünk az Öröm a Zenére, ezúttal Szolnokra. Szerintem egyébként azért fontosak ezek a megmérettetések, mert hozzáértő szakemberek mondanak véleményt arról, amit csinálunk, és értékelik, hogy hol tartunk, és tényleg lehet abból tanulni, amit mondanak. Másrészt nagyon sok hasonló zenekarral találkozhatunk, illetve fellépési lehetőségeket is hoznak ezek a versenyek.
Számodra mindig egyértelmű volt, hogy zenélni, énekelni akarsz?
K. A.: Pakson nőttem fel, meglehetősen eleven gyerek voltam, de a zene mindig része volt az életemnek. Emlékszem, hétéves lehettem, amikor láttam a Rómeó és Júlia musicalváltozatát, amit aztán imádtam előadni. Tanultam énekelni is, ahol javasolták, hogy Bodajkon tanuljak tovább.
A Crescendo Selecta gyökerei a Bodajkon működő Hang-Szín-Tér Művészeti Szakgimnáziumban is kereshetők, hiszen többen is ott végeztetek. Te miért választottad azt az iskolát?
K. A.: Úgy éreztem, ha sima gimnáziumba megyek, kiölik belőlem azt a művészi lelket, amiért minden reggel felkelek. Bodajk nem ölte meg az ambícióinkat, sőt nagyon sok lehetőséget és motivációt adott. Pozitív emlékként gondolok a középiskolámra.
| hirdetés
 |
|
Mennyire tartható együtt egy ennyire fiatalokból álló csapat?
K. A.: Nagyon egyformák vagyunk, ugyanúgy gondolkodunk, de persze a zenélés mellett mindenki járja a maga útját. Kovács Ákos, a szólógitárosunk már tanít, Nyerges Liza ritmusgitárosunk irodai munkát végez, Karsai Dániel dobosunk roadol, Bótor Kadosa, a basszusgitárosunk pedig most érettségizett.
Kovács Aliz pedig többek között a The Voice döntőse. Ez nem zavarja a közös munkát a zenekarral?
K. A.: Ők győzködtek, hogy vegyek részt a The Voice-ban, és végig támogattak is. Nem is szeretek egyedül menni, nekem a zenekar fejlődése, életútja a fontos. Bízom benne, hogy a The Voice-beli szereplésem lök majd rajtunk egyet. Részben már ennek is köszönhető, hogy egy profi kiadóval szerződhettem, így hamarosan megjelenhet az első lemezünk, amin már jó ideje dolgozunk.
Ez azt jelenti, hogy nemcsak a Crescendo Selecta énekese, de motorja is vagy?
K. A.: Mindenben együtt döntünk, de igen, sokszor én bátorítom, lelkesítem a csapatot, hogy csináljuk, mert megéri. Jelenleg persze még mindenkinek fontosabb a saját kis élete, olykor a zenekari próbákat is nehéz összehozni, de hát senki sem ebből él, így csak a munka utáni legfontosabb hobbi a zenekar.
Milyen karrier állhat előttetek, milyen példákat látsz?
K. A.: A Blahalouisiana például nagyon motivál azzal, hogy tíz éve honnan indultak, és ma mennyit koncerteznek, sőt a zenélésből élhetnek. Azahriah zenéje nem az én világom, nem vagyok rajongója, de el kell ismerni, hogy elképesztő, amit ennyi idősen letett az asztalra. Ezek olyan példák egy fiatalokból álló, még a pályája elején lévő zenekarnak, amikre érdemes figyelni, amikor a saját utunkat járjuk.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
