PM Online | Színház

Újabb történelmi ínyencségről lebbenti fel a fátylat az Udvari Kamaraszínház az őszi évadban debütáló új darabja, a KaráDY-Varázs, mely Karády Katalin és Ujszászy István szerelmét, kettejük kapcsolatának megítélését, Ujszászy eltűnését és Karády további életét dolgozza fel. Többek
között olyan tévhiteket is eloszlat, mint a Karády életére árnyékot vető pletyka, miszerint a magyar díva besúgó lett volna. A darab szerzője Kelecsényi László Balázs Béla-díjas magyar író, filmtörténész.
Kelecsényi László (fotó: Gordon Eszter)

„A darabban egyensúlyban van a magánéleti és a politikai, történelmi eseményszál: miközben megismerjük a színésznő származását, indulását, életútját és Ujszászy István katonatiszttel folytatott kapcsolatát, képet kapunk az Ujszászy figurájához kapcsolódó kiugrási kísérletről, a zsidómentésről és egyéb, történelmi léptékű szervezkedésekről is” – mondja Kelecsényi László, a darab szerzője.

Karády Katalin mindannyiunk számára dalaival és filmszerepeivel marad örök életű. Az Udvari Kamaraszínház tehetséges fiatal dívája, Orbán Borbála már többször bizonyította érzékenységét drámai karakterek megformálásában, illetve hangbéli kvalitásait – többek között Karády-est is szerepel repertoárjában. Az új darabban ugyancsak Borié a főszerep, tehát garantáltan nem fogunk csalódni: „elhangzik benne legalább nyolc eredeti Karády-sláger és más, korabeli zenék a tehetséges Orbán Bori előadásában” – mondja a szerző.

Ujszászy Istvánról kevesebbet tudunk, azt pedig biztosan nem, ami a darabból Kelecsényi László jóvoltából kiderül: „Az első világháborúban tisztként szolgált, bekerült a katonai elhárításba, és Horthy Miklós bizalmasa lett. Majd, amikor egyes körökben köztudottá vált, hogy a háborút elveszítjük, Horthyék elkezdtek a tapogatózni a nyugati szövetségesek felé, hogy esetleg kiszálljanak a háborúból, és hogy a két bécsi döntéssel azokat a magyarlakta területeket, amiket visszakaptunk ’30-40-ben, megtarthassa Magyarország, Ujszászy volt ennek a fő szervezője. Mint tudjuk, egyik sem járt sikerrel, de Ujszászynak több embermentésben is része volt” – részletezi a darab szerzője.

A fő történetszál természetesen a díva és a katonatiszt viszonyáról szól: „Karády életében Ujszászy István volt talán az egyetlen igazi férfi – szinte első látásra egymásba szerettek” – mondja Kelecsényi László, aki a katonatiszt eltűnésének mítoszát is szétoszlatja a darabban: „A híresztelésekkel és a közvélekedéssel ellentétben Ujszászy ’45-ben nem szűnt meg létezni, hanem fogságba esett a Szovjetunióban. Amikor pedig a Rákosi-féle kommunista diktatúra kialakult, visszakérték Ujszászyt a szovjetektől, hogy itt, Magyarországon luxusfogságban írja meg az emlékiratait. Arra voltak leginkább kíváncsiak, hogy hogyan szerveződik meg egy titkosszolgálat, hogyan működik egy ilyen rendszer, mert akik moszkvai emigrációból jöttek, azoknak a kommunista vezetőknek semmiféle tapasztalatuk nem volt erről. Ujszászy megírta, majd visszakerült a Szovjetunióba, és ott eltüntették, kivégezték, nem maradt írásos nyoma. Amikor a rendszerváltás után, ’90-ben megnyíltak a levéltárak, akkor se találtak dokumentumot róla, se azt, hogy hogy hol van a sírja. Ahogy gróf Bethlen István miniszterelnök ugyanígy járt a moszkvai diktatúrával” – részletezi a szerző.