Ajánló
Valahonnan valahová – Beszámoló a Poptanítás munkacsoport Hangadó fórumáról
2025-01. szám / PTM
A könnyűzenei oktatás helyzetét és lehetséges irányait feszegető Hangadó fórum résztvevői egyértelműen arra szavaztak a december 5-ei rendezvényen, hogy a szakma valamit elért az elmúlt évtizedben, de a folytatásnál csak magára számíthat. Januárban folytatódik a közös gondolkodás, és talán a szervezetépítés is elindul.
Andrásik Remo, az Öröm a Zene Nonprofit Kft. vezetőjének Sehonnan sehová című vitaindító előadásával kezdődött a Hangőr Egyesület Poptanítás munkacsoportjának könnyűzenét oktatók számára szervezett fóruma a Rockmúzeumban, december 5-én. A  Gitármánia táborok, az Öröm a zene tehetségkutatók és a Hangszert a kézbe sorozat ötletgazdája és szervezője 1968-tól kezdődően igyekezett felvázolni a magyar könnyűzene-oktatás történetét és ígéreteit, illetve az elmúlt évek eredményeit. Felhívta a figyelmet, hogy még mindig nem művészeti ágként kezelik a könnyűzenét, a kanonizáció sem történt meg, miközben sokan évtizedek óta dolgoznak azon, hogy újabb és újabb generációknak adják át a tudást. Mindehhez hozzátette: lassan azoknak a „kinevelését” is el kell kezdeni, akik a könnyűzene-oktatás ügyét átveszik azoktól, akik a kilencvenes évek eleje óta viszik.
Az előadáshoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést Horváth Gergely kulturális kommentátor azzal nyitotta, hogy megszavaztatta a jelenlevőket, mennyire értenek egyet Andrásik Remo azon konklúziójával, miszerint mégsem sehonnan sehová, hanem valahonnan valahová már jutott az elmúlt évtizedekben a könnyűzene-oktatás. Mindenki ez utóbbira voksolt, ami meghatározta a Benkő Zsolt (blues gitáros, zenetanár), Kovács Botond (az Antares frontembere), Hints Zoltán (Marosvásárhelyi Rocksuli, igazgató), Maróthy Zoltán (Kőbányai Zenei Stúdió, igazgatóhelyettes) és Andrásik Remo között zajló moderált beszélgetés irányát is. Egyetértés volt abban, hogy a könnyűzene-oktatással foglalkozóknak egy nyelvet kellene beszélniük legalább a tananyagok tekintetében, miközben fontos lenne az is, hogy ne kallódjanak el a tehetségek. Hints Zoltán, a Marosvásárhelyi Rocksuli igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy mindennek azonban van pénzügyi vonzata is, amihez Kovács Botond, az Antares énekese azt tette hozzá, hogy az oktatás és a szakmai perspektíva is szorosan összefügg egymással.
A fórum második kerekasztal-beszélgetését Pap Tibor, a Peron Music Alapítvány elnökének előadása vezette fel, rávilágítva arra, hogy „fordítva ülünk a lovon”, hiszen miközben könnyűzenei felsőfokú képzés már van Magyarországon, az alapfokút még nem teremtettük meg. Beszélt arról is, hogy az alapfokú zeneiskoláknak nem a műfajok közötti döntés, a zenei életpályák kijelölése lenne a feladatuk, de még csak nem is zene megszerettetése, hanem a zene meg nem utáltatása. És erre a könnyűzenei oktatás is alkalmas, amire a Peron elmúlt hat éve lehet az egyik bizonyíték, ahonnan már többen folytatták tanulmányaikat közép-, illetve felsőfokú zenei képzőhelyeken. Ugyanakkor forprofit alapon nagyon nehéz versenyezni nemcsak az államilag támogatott komolyzenei zeneiskolákkal, de a gyerekeknek kínált sokféle szabadidős tevékenységgel is. Ezért Pap Tibor szerint a könnyűzene-oktatás számára az egyik továbblépési lehetőség az lenne, ha ilyen irányú alapfokú művészeti iskolákat is létre lehetne hozni.
Az előadást követő kerekasztal-beszélgetés résztvevőit Fülöp Attila moderátor kiváló kérdéseivel provokálta, arra keresve a választ, mi minden kellene az államilag is támogatott könnyűzene-oktatás megteremtéséhez. Rázsi Botond (Egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium) iskolaigazgatóként az állami finanszírozás mikéntjére és tulajdonképpen az iskolák menedzselésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Unger Balázs, a Cimbaliband vezetője, több népzenei oktatási intézmény tanára a műfaj saját zeneiskoláinak megteremtése mögött álló évtizedet és lobbizást emelte ki. Balogh Miklós Péter, a jelenleg 511 tanulóval működő Debreceni Rocksuli igazgatója a könnyűzene-oktatás területi fehér foltjairól beszélt, miközben a résztvevők az intézményvezetők kiemelkedő szerepéről is többször beszéltek. | hirdetés
 |
|
A Hangőr Egyesület Poptanítás munkacsoportja által szervezett fórum második részében könnyűzenét oktatók munkáját segítő workshopok zajlottak. Bacsó Flóra Konfliktuskezelés- és megelőzés a könnyűzenei oktatásban címmel tartott másfélórás kurzust, aminek a végén többen is úgy álltak fel, hogy „újabb házi feladatot” kaptak, hiszen néhány új szabályzatra saját intézményüknek is szüksége lenne, mások pedig a hasonló képzések lehetőségét firtatták. Nem kevésbé volt sikeres Mezei Csaba Leendő zenészek elérése című interaktív beszélgetése sem, amely leginkább a folyamatosan megjelenő új közösségi médiaplatformok optimális használatába vezette be a résztvevőket.
Úgy tűnik, a Hangadó fórum december 5-én nemcsak a könnyűzene-oktatás jelenlegi helyzetének és kihívásainak a felvillantását szolgálta. A résztvevők többsége azzal az igénnyel távozott, hogy a könnyűzene-oktatásban résztvevőknek valamiféle közös szervezetbe kellene tömörülniük, hogy a közösen kidolgozandó, az előrelépést szolgáló anyagok minél komolyabb képviseletet kapjanak. Az igény megfogalmazói azzal távoztak a Rockmúzeumból december 5-én, hogy „januárban folytatjuk”.
(Az két előadás és panelbeszélgetés részletes beszámolói elolvashatók a poptanitas.blog.hu felületen.)
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
