Ajánló
Test és tudat: Lutter Imre új verseskötete
2025-02. szám
Az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg Lutter Imre új verseskötete, a Test és tudat című könyv, Zalán Tibor lektorálásában, amely minden eddiginél mélyebben mutatja meg a szerző világképét, emberről és társadalomról alkotott véleményét, a szerelem, a család, a gyermekkor és az elmúlás történeteit.
A könyvbemutató nagyszabású szórakoztató színpadi est keretében zajlott a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre Teátrumában, az egykori Moulin Rouge misztikus falai között. A zenés versesten fellépett Jávori Fegya, Kálid Artúr, Király Viktor, Koltai Róbert, Wiegmann Alfréd és Zalán Tibor, a műsorvezető Jaksity Kata volt. Zsúfolásig meg is telt a színház, a szerző pedig még másfél órán át dedikált. A kötetet többek között Bródy János, Király Linda, Koltai Róbert és a magyar származású holokauszt-túlélő, Lily Ebert ajánlja. Utóbbi azért is lényeges, mert az auschwitz-birkenaui haláltáborba vezető utat megörökítő Lutter Imre-vers végső formájában ugyanis ebben a kötetben kapott helyet, amelyről a világszerte ismertté vált asszony ezt monda: „Hogy hogyan tudta ezt így kifejezni, azt nem is értem. Én próbáltam írni hetekig, hónapokig, nem sikerült nekem. Nem éreztem, hogy vissza tudom adni a negyedét is ennek az érzésnek. Hogy mit éreztünk valójában… Ezt kéne mindenütt tanítani, semmi mást.” A könyv borítóján Győrfi András festőművész Tékozló című festménye a test és tudat kapcsolatát ábrázolja, a kötet három fejezetét is (Test/Szín, Tudat alatt, Lélektől végletig) Győrfi illusztrálta.
De mitől ennyire népszerűek Lutter Imre versei, s hogyan képes utat törni magának a klasszikus és kortárs költészet vonásait is magán viselő líra?
Zalán Tibor József Attila-díjas költő:
Lutter Imre folytatja a már korábban elkezdett kísérletét: egyik oldalon a mindennapok forgácsait hogyan lehet költészetté alakítani, másik oldalon a költészet klasszikus témáit és megszólalási formáit hogyan lehet a huszonegyedik század elvárásaihoz frissíteni. Élményköltészet és műveltségélmények különös kevercsében forog szinte valamennyi alkotása. S mint ilyen, valamennyi külön entitássá szilárdul. Lutter szerencsés kézzel és szívvel megújítja a mára lassan már feledésbe merülő családi költészetet. De ő kerüli az idillt, és a test és kapcsolat öregedéséről és törődéséről is mer mesélni; a szerelem elmúlása utáni második szerelmet Radnóti-szerű finomsággal és pontossággal kezeli és ábrázolja – lélektől végletekig. Ez feltétlenül poétikai nóvum a huszonegyedik század első negyedében! Ahogy a házastársi zsörtölődés is új elem a magyar költészetben – az együttélés lehetetlenségének a dilemmája és feloldhatatlansága. | hirdetés
 |
|
Lutter Imre Bánffy- és Radnóti-díjas művész, akit sokan, sokféleképp ismernek – a tévéképernyőről, versmondásairól, tömegeket vonzó kulturális megmozdulásairól –, szerzőként, szerkesztőként több tucat könyvet jegyez, saját verseinek ez a második gyűjteménye. „Ha az Olvasó úgy dönt, hogy szembenéz magával és a világgal, akkor itt az idő és lehetőség elmélyedni a versekben. Mert akár a teljes kötetben, akár versenként is, belátható közelségbe kerül az univerzum, és beláthatatlan távolságba a vágy. Vagy épp fordítva. Test és tudat. És e két szó között ott az élet, a szerelem, a gondolat, a felismerések, a kárhozat és a felelősség. Mindeközben csak egy valami biztos: >A dolgok változnak. A vers örök.<” – írja az Athenaeum a könyvről és szerzőjéről.
Wiegmann Alfréd rendező, irodalmár fel is teszi a költői kérdést a kötet olvasása közben:
Hogy boldogító-e költőnek lenni, nem tudom, de kötetünk szerzőjének soraiból életöröm áramlik, talán magának a kifejezés képességének öröme, a megvalósításé, a szavak sikeres menedzseléséé, ami egyáltalán nem lényegtelen a nyelv, a szavak korrumpálódásának idején. Lutter Imre szájára csak úgy tolulnak, tódulnak a szavak, szinte kiáltoznak, hogy hahó, itt vagyunk („dalló szájú boldogok” – ahogy Radnóti fogalmaz), megmutatunk téged és világodat, megmutatjuk az olvasó világát, újraértelmezzük, elszörnyülködünk és elámulunk és… emlékeztetünk a szeretetre és a hűségre. És persze felkavarunk, ha az emberi élet beszűkülésének borzalmáról és eszkatológikus távlatairól esik szó, de ott vannak a rímekkel, asszonáncokkal való játékok, s a filozofikus aforizma: „A halál kivételével bármit túlélek” remek felvillanása. Nyelvi sziporkák, felfedezések, örömök és bánat – mint az élet. És, mondja a szerző, ha akarsz, repülj velem egy izzóbb létvágy vonzásában, keresd és találd a szerelem eufóriáját.
A Test és tudat kapható minden nagyobb könyvesboltban és elérhető online a Líra és a Libri oldalán is.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
