Interjú
„A Kolibri nemcsak előadásokat hoz létre, hanem jövőt épít”
– Beszélgetés Zalán János igazgatóval
2026-03. szám
A budapesti Kolibri Színház az elmúlt időszakban látványos szakmai és szervezeti megújuláson ment keresztül. Új küldetés, tudatosabb repertoárépítés, közösségi programok és generációs szemléletváltás jellemzi a működését. Zalán János igazgatóval arról beszélgettünk, hogyan valósultak
meg az igazgatói pályázatában megfogalmazott tervek, és mit jelent ma egy gyerek- és ifjúsági színház vezetése.
Amikor beadta az igazgatói pályázatát, milyen jövőképet fogalmazott meg a Kolibri számára?
Z. J.: A legfontosabb célom az volt, hogy a Kolibri stabil, szakmailag erős, ugyanakkor nyitott és innovatív intézmény legyen. Olyan színházat képzeltem el, amely nemcsak előadásokat gyárt, hanem tudatosan formálja a jövő közönségét. A pályázatomban hangsúlyoztam: a Kolibrinek generációs felelőssége van. Nem egyszerűen gyerekeknek játszunk, hanem egy egész nemzedék kulturális érzékenységét alakítjuk.
A színház híreiben is megjelent az új küldetés: „színházra nevelni egy egész generációt”. Mit jelent ez a mindennapokban?
Z. J.: Azt, hogy az előadás nem ér véget a tapsrenddel. Feldolgozó foglalkozásokat, pedagógiai segédanyagokat, beszélgetéseket kínálunk, hogy a látott élmény beépülhessen. A Kolibri három játszóhelye – a Nagyszínpad, a Fészek és a Pince – különböző korosztályokat szólít meg, a legkisebbektől a kamaszokig. Tudatos ívet építünk: a csecsemőszínháztól az ifjúsági előadásokig végigkísérjük a nézőt a felnövés útján.
A repertoárban klasszikus és kortárs művek egyaránt szerepelnek. Mi az irány?
Z. J.: Fontos számunkra a klasszikus alapművek jelenléte, mert ezek közös kulturális kódot adnak. Ugyanakkor kiemelten támogatjuk a kortárs magyar drámaírást és az új formákat. Az ifjúsági előadások esetében bátran nyúlunk aktuális témákhoz: identitás, magány, online tér, barátság, családi konfliktusok. A fiatal közönség rendkívül érzékeny – csak hiteles, őszinte színházzal lehet megszólítani.
Az intézmény működésében milyen kézzelfogható változások történtek?
Z. J.: Szervezetileg átláthatóbb, felelősségi körök mentén működő struktúrát alakítottunk ki. Megújítottuk az arculatot, erősítettük a kommunikációt, és tudatos márkaépítésbe kezdtünk. A kolibri madár mint központi motívum a dinamizmust, a figyelmet és az érzékenységet jelképezi. Emellett új közösségi kezdeményezéseket indítottunk: önismereti napokat, társulati programokat, hogy a művészek mentálisan is megerősödve állhassanak színpadra.
| hirdetés
 |
|
A Határtalan Mesék Fesztiválja és más programok hogyan illeszkednek ebbe a koncepcióba?
Z. J.: A fesztivál számunkra nemcsak esemény, hanem szemlélet. A történetmesélés határok nélkül – földrajzi és műfaji értelemben is. Fontos, hogy a Kolibri bekapcsolódjon nemzetközi hálózatokba, miközben erősíti hazai kapcsolatait is. Így tudjuk megmutatni, hogy a gyerek- és ifjúsági színház nem mellékág, hanem a kortárs színházi gondolkodás egyik legizgalmasabb területe.
Mit jelent ma egy gyermekszínház vezetése?
Z. J.: Folyamatos egyensúlykeresést. Egyszerre kell figyelnünk a művészi minőségre, a gazdasági fenntarthatóságra és a társadalmi felelősségre. A mai gyerekek digitális világban nőnek fel, ezért különösen fontos, hogy a színház élő, személyes találkozást kínáljon. Ez az élmény semmivel sem pótolható.
Mit tekint a legnagyobb eredménynek?
Z. J.: Azt, hogy ma a Kolibri a megújulás és a fejlődés példájaként jelenik meg. Növekvő érdeklődés, telt házas előadások, aktív pedagógusi kapcsolatok jellemzik a működésünket. De számomra az igazi siker az, amikor egy fiatal néző az előadás után kérdez, gondolkodik, vagy egyszerűen visszajön újra.
Hogyan látja a jövőt?
Z. J.: Hosszú távon egy olyan intézményt szeretnék vezetni, amely stabil értékrend mentén működik, ugyanakkor nyitott a változásra. A Kolibri akkor tölti be küldetését, ha a hozzánk érkező gyerekekből később értő, gondolkodó, kultúrára nyitott felnőttek lesznek. Ez talán nem azonnal mérhető eredmény, de a legfontosabb befektetés a jövőbe.
A Kolibri Színház ma nemcsak előadásokat kínál, hanem kapaszkodót is egy bizonytalan világban. Zalán János szerint a színház feladata változatlan: történeteket mesélni, amelyek segítenek megérteni önmagunkat és egymást. És ha egy generáció ebben nő fel, az már valódi siker.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
