Ajánló Négy és fél ősbemutató Gyulán 2026-06. szám
A Gyulai Várszínház több mint hat évtizedes hagyományainak és az elmúlt évek művészeti célkitűzéseinek egyaránt fontos elemei a saját bemutatók és az ősbemutatók. A nyári évad során Gyulán idén négy és fél ősbemutató lesz.
Bódi Attila: Ikrek – kettő
(július 23.)
Az idei első, saját produkcióban létrehozott ősbemutató Bódi Attila: Ikrek – kettő című művéből készül. Az új magyar kétszereplős dráma két alakja – IKER 1 és IKER 2 – egy zárt, lüktető térben, az anyaméhben, próbálja értelmezni a külvilág töredékes jeleit: hangokat, vitákat, csendeket. Amit hallanak, abból lassan kirajzolódik egy történet – és egy kérdés: vajon jut-e hely mindkettőjüknek a világban? A költői, minimalista előadás a színészi jelenlétre és a dialógus ritmusára épül. A két szerepet tehetséges fiatal zentai színészek, László Roland és Szilágyi Áron játsszák, a rendező Árkosi Árpád. Az Ikrek – kettő különleges színházi kísérlet az emberi sors kezdetéről, a döntések súlyáról és a testvéri összetartozásról. Az előadás arra kérdez rá, hogy mi történik velünk a lét határán – ott, ahol a sors, a véletlen és a döntések még elválaszthatatlanul fonódnak össze. A színpadi szöveg létrehozásában dramaturgként közreműködött Lőkös Ildikó, a látványért Kiss Beatrix, a zenéért Cári Tibor, a mozgásért Katona Gábor felel.
Volt egyszer egy…
(július 24.)
A Gyulai Várszínháznak két-három évtizedre visszanyúló együttműködése van a beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházzal. Tavaly a Világirodalmi Klasszikusok Fesztiválja keretében a kárpátaljaiakkal koprodukcióban hoztak létre Gogol A revizor című vígjátékából egy újszerű, azóta is nagy közönségsikerrel játszott előadást. Az idei közös bemutató a Volt egyszer egy… című zenés mesejáték lesz, ami Jókai Mór 1885-ben megjelent A cigánybáró című regénye felhasználásával készül. Ifj. Vidnyánszky Attila a kárpátaljai társulattal most egy az egész család számára felejthetetlen színházi élményt nyújtó zenés, táncos mesejátékot hoz létre, amely a rendezőtől megszokott módon csak nyomokban fog emlékeztetni az eredeti műre, de tele lesz fülbemászó dallamokkal és szívet melengető pillanatokkal. A szöveget Ugron Zsolna írja, a jelmezeket Vidnyánszky Alexandra készíti, a koreográfiáért Kondákor Ajsa Panka, a bábokért Csapó Attila felel.
Németh László: Iszony
(augusztus 8.)
A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatával is évek óta tart a Gyulai Várszínház együttműködése (tavaly két előadással is szerepeltek Gyulán), amelynek folytatásaként idén létrehozzák koprodukcióban Németh László: Iszony című regényének színpadi adaptációját. A regény egy házasság csapdájába zárt fiatalasszony tragikus történetét meséli el. Főhőse, Kárász Nelli, a férje iránt sem testi, sem lelki vonzalmat nem érző nő, aki családi kényszer hatására megy hozzá Takaró Sándorhoz – a fölfelé törekvő, módos parasztság jellegzetes alakjához. Nelli mindent megtesz, hogy házasságát elviselhetővé tegye, mégis egyre inkább belső elszigeteltségbe sodródik. Zárkózott természete, tisztasághoz és függetlenséghez való ragaszkodása, valamint a szeretet hiánya fokozatosan emészti fel lelkét. A regényt Németh László születésének 125. évfordulója alkalmából állítják színpadra Szabó K. István rendezésében, dramaturg: Gyürky Kata, méltó módon tisztelegve a magyar irodalom egyik legnagyobb gondolkodója előtt. | hirdetés
 |
|
Krasznahorkai László: Sátántangó
(augusztus 18.)
Az évad zárásaként augusztus 18-án az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László Sátántangó című regényének táncszínházi adaptációját mutatják be a Kulcsár Noémi Tellabor együttessel koprodukcióban. Mint minden esetben, amikor epikus-narratív szövegszerkesztést kell adaptálni szövegmentes táncba, ezúttal is azzal kísérletezik majd a Harangozó-díjas Kulcsár Noémi, hogy miként lehet térbeli alakzatokra, ritmusra, a színpad és a test architektúrájának szabályainak megfelelően lefordítani az alapmű frázisait, lüktetését. Mindemellett a mondatok mögé és közé rejtett cselekmény motívumai, a magyar környezet és szimbolika újragondolása is cél lesz, hogy a Sátántangóban megfogalmazott metaforikus tánc valóságos tánccá válhasson: az örökkévalóság és földhöz (sárhoz) ragadottság egyszerre lírai és groteszk táncos játékává.
Felolvasószínház: Lackfi János Méricskélők
(július 17.)
A Gyulai Várszínház lassan két évtizedes hagyománya, hogy a nyári évad keretében egy-egy kortárs magyar író eddig még be nem mutatott színdarabjának rendeznek felolvasószínházi bemutatót. 2026-ban a frissen Kossuth-díjas Lackfi János Méricskélők című darabjára esett a szervezők választása. A kilenc színész többségét a szomszédos Békéscsabai Jókai Színház társulatából kérték fel, dramaturg Lőkös Ildikó, rendező Szabó K. István.
|
vissza |
|
|
| |