Interjú
„A változatosság frissen tart”
2026-10. szám / Zsiray-Rummer Zoltán
Bizakodom, hogy a Zeneakadémia mihamarabb megkapja azt az elismertséget, nem mellékesen anyagi értelemben is, amit egyébként rangja alapján megérdemel – mondja Farkas Gábor zongoraművész, az egyetem rektora, aki az intézmény kiemelkedő nemzetközi pozíciójáról, a tehetséggon-
dozás fontosságáról és a jövő évi programokról is beszélt.
Másfél éve lett a Zeneakadémia rektora. Hogyan értékeli, ez idő alatt mennyire sikerült programjának megvalósításában előrelépni?
F. G.: Azt gondolom, sikerült új fejezetet nyitni az immár több mint 150 éves intézményünk életében. Csak két példa: még inkább nyitottunk a nyilvánosság felé, az immár több évre visszatekintő és méltán népszerű, februári Tehetségnapunk mellé idén tavasszal Liszt-pikniket szerveztünk, illetve tavaly ősszel is tartottunk egy nyílt hétvégét a másfél évszázados jubileumot ünnepelve. Ezeket folytatjuk, mert előadóművészként is azt tapasztalom, hogy muszáj jelen lenni a köztudatban. A másik pedig, hogy az eddig sem elhanyagolható jelentőségű nemzetközi partnerségeinket szintén erőteljesen bővítjük, ebben is vannak már eredményeink.
Ebben mely térségekre koncentrálnak elsősorban?
F. G.: Európai partnereinkkel folyamatos csereprogramok zajlanak, de itt is keressük vezetőtársaimmal és tanár kollégáimmal az újabb és újabb lehetőségeket. E mellé tesszük a fejlesztendő ázsiai, illetve amerikai kapcsolatokat. Már több kínai egyetemmel kötöttünk különféle megállapodást, ezek tartalommal megtöltésében is jól haladunk. Például a tavalyi Tutti koncertünk, amelyben a pekingi China Conservatory of Music hangszeres növendékei a mi zeneakadémistáinkkal alkottak nagyzenekart, idén Kínában folytatódik – ezúttal mi utazunk hozzájuk. Koncerteket adunk a Beijing Concert Hallban és a Tianjin Grand Theatre-ben, ahol Liszt és kínai zeneszerzők műveit játsszuk majd. De említhetem a Csecsiang (Zhejiang) Konzervatóriumot, amellyel ugyancsak mélyítettük együttműködésünket, vagy hogy Pekingben megnyílhatott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kínai Központja. Azért fontos Ázsia felé is tekintenünk, mert egyre több az igazán tehetséges fiatal, akik angol nyelven tanulhatnak nálunk, ezzel is öregbítve a Zeneakadémia hírnevét későbbi karrierjük során, valamint „Liszt-DNS”-ünket továbbörökítve a magyar zeneoktatás terjesztésében is kulcsszerepük lehet. Ami pedig Amerikát illeti, most lesz egy koncertturném Kanadában és az Egyesült Államokban, többek közt Montrealban, Torontóban, Ottawában és New Yorkban. Utóbbi helyszínen, a The Juilliard Schoolban, illetve a várostól északra lévő, szintén neves Bard College-ban mesterkurzust is tartok, és mindegyik állomáson tárgyalok majd helyi egyetemek vezetőségével. Mindezek mellett hazai és itthon működő külföldi cégekkel, illetve az egyes országok budapesti nagykövetségeivel is fontos a kapcsolat, ezekből különféle támogatások is kinőhetnek, jó példa erre a hosszú évek óta létező Bank of China ösztöndíjprogramunk.
Személyes ismeretségei is szerepet játszanak az intézmények közötti kapcsolatok építésében?
F. G.: Természetesen, az eddigi zongoraművészi pályafutásom során felhalmozott kapcsolati tőkét igyekszem a Zeneakadémia előnyére fordítani. Egy friss példa: szeptemberben zsűritag voltam a livornói nemzetközi zongoraversenyen, és több részvevő is jelezte, hogy érdeklődnek képzéseink iránt, szívesen járnának a Liszt Ferenc alapította egyetemre, tehát ilyen alkalmakon népszerűsíthetem intézményünket. De a már említett kínai vagy USA-beli egyeztetésekben, megállapodásokban is van része szakmai kapcsolataimnak.
A tehetséggondozás szintén fontos pont rektori programjában.
F. G.: Külföldi hírünket növelik növendékeink versenysikerei, felkérései, illetve tanáraink mesterkurzusai, koncertjei és zsűrikben végzett munkája, ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire meg kell becsülnünk őket. Emellett mindig felbukkannak újabb és újabb zsenik: nemrég például egy tizenegy éves hegedűs őstehetséget találtunk, aki felvételt nyert a Rendkívüli Tehetségek Képzőjébe. A tehetséggondozást szolgálja majd a Rácz Aladár Roma Szakkollégiumunk is, amelynek megalapításához Schiff András is hozzájárult, hazatérő koncertjeinek honoráriumát felajánlva.
Elégedett azzal, amilyen ütemben teljesülnek a Zeneakadémia megújult vezetőségének tervei?
F. G.: Jó úton halad az, amit elképzeltem, de nyilván hosszabb idő, mire minden vágányra kerül, pláne mire megvalósul. Van még dolgunk, ilyen többek közt a zenekari zenész képzés létrehozása is. De abban biztos vagyok, hogy kollégáim már nyitottabb, előremutató közegben érezhetik magukat. Büszke vagyok, hogy a mostani évad elején nagy eseményeknek adhattunk otthont, amelyek jól példázzák a Zeneakadémia kiemelt szerepét: Schiff András hazatérése két telt házas koncerttel, valamint az immár hetedik alkalommal megrendezett Marton Éva Nemzetközi Énekversenyünk – mindkettő világraszóló hírt keltett. A múlt évadban pedig például a Classical:Next elnevezésű rangos nemzetközi szakmai találkozó nyitógáláját rendezhettük meg, ezzel is a világ figyelmének középpontjába kerülve. Az évek óta látható sikereink végre talán meghallgatásra találnak, a politikai változások bekövetkezte óta már jöttek pozitív visszajelzések. Bizakodom, hogy a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem mihamarabb megkapja azt az elismertséget, nem mellékesen anyagi értelemben is, amit egyébként rangja alapján megérdemel. Ne feledjük, az egyik legnevesebb egyetemi világrangsor, a Quacquarelli Symonds (QS) idei szakterületi listáján zenei kategóriában a 17. helyezést értük el, amivel a hazai felsőoktatási intézmények között a legmagasabb helyet foglaljuk el, nincs más, aki saját területén ilyen előkelő pozícióban szerepelne. Európában megelőzzük például a Bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetemet, a Norvég Zeneakadémiát vagy a Lyoni Conservatoire-t, így az EU-ban 5. helyen állunk, ami szintén figyelemre méltó.
| hirdetés
 |
|
November végén lesz az idei, zeneszerzőknek meghirdetett Bartók Világverseny díjkiosztó gálaestje. A világ 36 országának 136 fiatal komponistája 144 művet adott be, ez kiemelkedő szám?
F. G.: Bartók Béla, aki intézményünk növendéke volt, tanárként és zeneszerzőként egyaránt maradandót alkotott, ezért is fontos számunkra emlékének ápolása, amelyet ez a róla elnevezett, 2017-ben elindított versenyünk is szolgál. Különösen örömteli ez a nagy érdeklődés, tekintve, hogy a vonósnégyes nem könnyű műfaj. Zongoristaként örömmel látnám, hogy hangszerem gyakrabban sorra kerüljön, nem pedig csak hatévente, a megmérettetés egyedi struktúrája okán, mindenesetre az biztos, hogy az ilyen világhírű eseményeink is növelik láthatóságunkat, vonzerőnket, annak révén, hogy évről évre neves külföldi zsűritagokat is köszönthetünk itt.
Bár csak november közepén jelenti be az intézmény, hogy milyen saját szervezésű koncertjei lesznek tavasszal, adhatunk egy kis betekintést?
F. G.: Az egyik kiemelt esemény az ismét sorra kerülő Liszt-piknik lesz májusban, az ikonikus főépületünk előtti téren, amikor a zenepalota megnyitásának 120. évfordulóját ünnepeljük. A tavaszi szezonban természetesen a legnagyobb nemzetközi hírű magyar művészek mellett lesznek neves külföldi fellépőink is, mint például Vaszilij Valitov karmester, Antje Weithaas és Christian Tetzlaff hegedűművészek, Cyprien Katsaris, Schaghajegh Nosrati, Martina Frezzotti és Suzana Bartal zongoraművészek vagy a Voces8 énekegyüttes. Kiemelkedő növendékeink szimfonikus zenekarok szólistáiként szerepelnek majd, és természetesen a gyerekprogramok is folytatódnak. Fontosnak tartom a kamarazenei fókuszt, de szeretném, ha e mellé nagyobb léptékben is gondolkodnánk. A kiváló hallgatókból álló Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara például nagyobb szerepet kaphatna, amihez természetesen számos előfeltételnek kell teljesülnie, de remélem, megvalósulhat. Örülnék, ha mihamarabb sikerülne a finanszírozást rendezni, ezzel a koncertszervezésünk is előreléphetne.
Kicsit térjünk ki zongoraművészi tevékenységére. A Hungaroton gondozásában megvalósuló Mozart-szonátasorozatának közepénél jár, nemrég jött ki a harmadik lemez. Milyenek a visszajelzések?
F. G.: Nagy sikere van, a megjelenéstől eltelt alig több mint két hét alatt több tízezres meghallgatást ért el az egyik legismertebb streaming platformon. Most vettem fel a negyedik album anyagát, amely talán karácsony környékén kerül a boltokba és online felületekre, az utolsó, ötödik lemez pedig jövő év elején várható.
A hazai koncertek mellett külföldön is fellép ezekben a hónapokban. Ilyenkor milyen megfontolások alapján állítja össze a műsort, a helyi közönségre vagy szervezői igényekre is kell figyelnie?
F. G.: Az őszi turném részeként Kanadából azt kérték, hogy Liszt-műsorral készüljek, New Yorkban viszont mást, Schubertet, Schumannt játszom majd. Pekingben, Tiencsinben és Sencsen városában pedig ugyancsak Liszt-darabokat szeretnének, így ott többek között a Vándorévek olasz kötetéből adok majd elő. Tehát sokfelé és sokfélét játszom, illetve szeretek ráadásként mindig valami olyannal készülni, amit újonnan tanultam meg. A változatosság, valamint az, hogy mindig új műveket sajátítok el, frissen tart és inspirál.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
