Impresszum | Előfizetés  
  2024. május 26., vasárnap
Fülöp, Evelin

 
 
Nyomtatható változat
Interjú
„A kiállítás a festő eddig ismeretlen arcát mutatja be”
– Beszélgetés Geskó Judittal, a Szépművészetiben látható Hantai-kiállítás kurátorával

2023-02. szám

Kamarakiállítással tiszteleg a Szépművészeti Múzeum a 100 évvel ezelőtt Magyarországon született, majd Franciaországban világhírűvé vált Hantai Simon festőművész emléke előtt. A mintegy hatvan alkotást bemutató tárlaton a 2008-ban Párizsban elhunyt festő eddig ismeretlen,
kéttucatnyi modernista remekműve mellett szerepel az a nyolc festmény is, amelyet a művész akaratának megfelelően családja ajándékozott a múzeumnak 2016-ban. A március 19-ig nyitva tartó kiállítás kurá­to­rá­val, Geskó Judittal beszélgettünk.

Fontos kiállítással ünnepeli a Szépművészeti Hantai Simon szüle­tés­napját, de a kiállítás nem csak a magyar származású művész alkotásait mutatja be. Milyen művek társaságában láthatók a Hantai alkotásai?
G. J.: A Hantai, Klee és más absztrakciók című tárlat Hantai Simon közvetlenül 1948 után festett műveit mutatja be, a művésznek azt az időszakát, amikor Párizsban a modernizmus legfontosabb irányzatait tanulmányozta. A tárlaton Hantai művei mellett láthatók Paul Klee alkotásai, de megjelennek többek között Joan Miró, Pablo Picasso, Sam Francis, Jackson Pollock művei is. A kamarakiállítás a kor­sza­kokon átívelő művészi párbeszéd bemutatásának, egyben a kép­szek­ven­ciákra épülő kurátori módszertannak is újabb példája. Mondhatjuk, hogy a kiállítás a festő eddig ismeretlen arcát mutatja be.

Milyen kapcsolata volt az előbb felsorolt alkotókkal Hantainak?
G. J.: Hantai Simon 1948 májusában távozott Magyarországról, az ezt követő években a modernisták műveinek analizálásával igyekezett rendszerezni a magyar főváros Kép­ző­mű­vészeti Akadémiáján szerzett vizuális tapasztalatait. A célja az volt, hogy festészete képes legyen lépést tartani vizuális tapasztalatainak áradatával. Itáliai tanulmányútja, majd 1948. őszi letelepedése Párizsban vezettek el egy nagy életmű megformálásához. A kiállítás tehát az 1948 és 1952 közötti párizsi évek inspirációs forrásait is vizsgálja. Klee, Miró és Picasso műveit Hantai már budapesti főiskolás és tanársegédi évei alatt tanulmányozni kezdte, emigrációját követően pedig a francia fővárosban az eredeti remekművekkel is megismerkedhetett. Hantai Simon ebben az időszakban rendkívül innovatív módon nyúlt az európai modernista hagyományhoz, kijelenthető, hogy a francia késő szürrealista festők és az amerikai absztrakt expresszionista, posztszürrealista és colour field festőkhöz hasonlóan (Mark Tobey, Robert Mo­therwell, Jackson Pollock, Kenneth Noland) Hantai festészetét is erősen inspirálta Paul Klee művészete.

Mennyire ismerik Hantait a nagyvilágban és itthon?
G. J.: Hantai a legismertebb és legelismertebb magyar származású művészek egyike, 2013-ben a Centre Pompidou, az elmúlt évben pedig a párizsi Louis Vuitton Alapítvány rendezett retrospektív tárlatot a 100 évvel ezelőtt Bián született művész tiszteletére. Itthon kevésbé ismerik, legtöbbször még mindig úgy kerül szóba, mint a külföldi árveréseken szereplő legdrágább magyar művész, de ennél sokkal nagyobb a művészettörténeti jelentősége. Jean Clair, a Pompidou művészettörténésze 1972-ben írt a kortárs francia festőművészetről egy összefoglaló könyvet, amelyben az egyetemes és francia tendenciák metszéspontjait vizsgálta, és diagramjának közepére Hantai Simont helyezte. Washingtonban, a National Gallery modern és kortárs irányzatoknak épített új szárnyában, a földszinten, egy piros-fehér színvilágú Hantai Etűd kom­po­zíció fogad, ahogy belépünk az épületbe. Párizsban a Centre Pompidou állandó kiállításán pedig Jackson Pollock mellett függ a falon.
hirdetés

A Szépművészeti Múzeum és a mostani kiállítás milyen szerepet játszik a Hantai-életmű megis­mer­tetésében?
G. J.: Rendkívül fontos, hogy a Szépművészeti Múzeum állandó gyűjteményében ma már több alkotása található. A most látható tárlat záróakkordja a Hantai Simon által a múzeumnak szánt nyolc kisméretű festmény, amelyeket a festő 2008-ban úgy válogatott össze, hogy a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni Nemzetközi Gyűjteményében a saját, 1950 és 1995 közötti alkotói folyamatát mutassa be, így például nyomon követhető az ún. pliage (gyűrés, hajtogatás) módszer kialakításának a folyamata és története. Ez a folyamat válik most jobban értelmezhetővé a mester 1948 és 1952 között festett különleges munkáinak a felfedezésével. A tabulák, a kötözések, a levélmotívumok, a kihagyások és befejezetlenségek, a gesztusok elemei, előképei megtalálhatóak a Klee, Miró, Picasso és Max Ernst nyomán készült első párizsi fest­ményeken. Miként annak a szellemi közegnek a felszabadító hatása is, amellyel a francia és amerikai, kanadai művészek között találkozott.

GESKÓ JUDIT a Szépművészeti Múzeum művészettörténésze, nevéhez többek között olyan nagy sikerű kiállítások köthetők mint a Szépművészeti Múzeumban 2021 őszén nyílt Cezanne-tól Malevicsig. Árkádiától az absztrakcióig, a 2012-ben bemutatott a Cézanne és a múlt: hagyomány és alkotóerő, a 2006-os Van Gogh Budapesten vagy a 2003-2004-es Monet és barátai című kiállítás.

Hantai, Klee és más absztrakciók
Szépművészeti Múzeum, Michelangelo-terem
2022. december 7. – 2023. március 19.


vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor