RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2021. június 20., vasárnap
Rafael

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
„Szépen alakul a saját arcunk”
2021-03. szám / Pavlovics Ágota

A zenekari működés minden elemét érintő, több évre szóló stratégiát készített a Liszt Ferenc Kamarazenekar (LFKZ), céljuk nem kevesebb, mint az, hogy néhány éven belül a nemzetközi klasszikus zenei élet trendalkotójává váljanak. A zenekar teljesen új arculatot kapott, egyedülálló
logóval, ami valójában egy újragondolt kottarendszer, amely Bartók Béla Divertimentójának első ütemeit teszi láthatóvá. Nagy örömünkre az LFKZ életében folyamatosan jelenlévő markáns változásokról a zenekar mű­vészeti igazgatójával, a világszerte ismert, a koncertjein hangszerével szinte eggyé váló, mámorító játékával a zenerajongókat rendre elkápráztató csellóművésszel, Várdai Istvánnal beszélgethettünk.

Lenyűgöző a Liszt Ferenc Kamarazenekar megújult arculata, és egészen egyedülálló a logó. Hogy jött az ötlet és ki mindenkit illet dicséret érte?
V. I.: A kreatív átalakulás első eleme a designer csapat kutatásának köszönhetően új zenei notációs formát hozott, vagyis a logó a zenére reflektál. Kiváló csapat, a Simon Attila vezette Brand Bar Communications Kft. készítette a zenekar új arculatát, az ötvonalas kottavonal elforgatása és Bartók Béla örök érvényű műve, a Divertimento első ütemeinek vizuális megjelenítése Zelenák Dávid ötlete volt. A logó nem csak önmagáért van, kapocs köztünk és a közönségünk között, sok háttértartalommal.

Új művészeti stratégiájuk része az egyedülálló kamarazenekari hangzás erősítése. Milyen út vezet a cél eléréséhez?
V. I.: A korral változik a hangzásigény, ahogy a muzsikusokban magukban is változik, és úgy látom, hogy megért a zenekar az új hangzásra. Az én feladatom, hogy inspirációt adjak a zenekar tagjainak ehhez a változáshoz, hiszen a közös hangzás az egyéni hangokból áll össze. Persze ez nem megy egyik napról a másikra, évek kellenek hozzá, a gyakorlatban pedig több lépcsőfokon keresztül történik. Minél több szín jelenik meg egy zenekarban – akárcsak egy festő palettáján –, annál többet lehet belőle kihozni. A zenekar tagjai sem azonosak már a köztudatban lévő, valamikori nagy tekintélyű zenekar tagjaival, tradícióváltásra van szükség, trendalkotó hangzásra, olyan hangra, amelyet bármikor felismernek a világ bármely pontján.

Gondolom, az ön által említett gazdag színvilágot szolgálják a mesterhangszerek is, amelyekkel a kö­zel­múlt­ban gazdagodott a zenekar. Hogy találtak rájuk?
V. I.: A legnehezebb, ugyanakkor a legszebb kihívás volt a bezártság és az utazási korlátozások idején mes­ter­hang­szereket találni a zenekar tagjai számára. Az európai régióból megvásárolt, híres hangszerkészítő műhelyek által készített öt hangszer remekül passzol a zenészekhez, akik megszólaltatják őket, és a hang­sze­rek is harmóniában vannak egymással.

Mi minden kell ahhoz, hogy személy szerint ön maradéktalanul elégedett legyen egy zenei élménnyel?
V. I.: Nehéz kérdés, nem ismerek olyan művészt, aki maradéktalanul elégedett egy koncerttel, produkcióval. Úgy fogalmaznék inkább, a legfontosabb a lelkület, a darabok megélése, mindaz, ami maradandó élménnyé tesz egy koncertet. Utazásnak is nevezhetjük, aminek a vége a koncert. Nem a perfekcionizmus a célom, hanem az, hogy tiszták legyenek a hangok. A zenében a három legfontosabb dolog a dallam, a ritmus és a harmónia, vagyis legyen a produkció önazonos, őszinte, és szóljon szépen.

További újdonság, hogy februárban LISZTory címmel podcast sorozatot indítottak, milyen céllal?
V. I.: A Liszt Ferenc Kamarazenekar új logója és a podcast csatorna összefüggenek. A logó a híd, a podcast a sziget, ahova a hídon keresztül lehet eljutni. A podcastok azt szolgálják, hogy elmondhassuk, miért fontos a zene, szeretnénk a közönségnek megmutatni azokat a műveket, amiket játszunk, sze­ret­nénk, ha megismerkednének a szólistákkal, akiket meghívunk, hogy aztán a koncertjeink még nagyobb élményt jelentsenek számukra. Fontos feladatunk az ismeretterjesztés, ami ha jó formában történik meg, mélyíti a zenehallgatás élvezetét. Podcast csatornánkon Péteri Lóránt zenetörténész, a Liszt Ferenc Ze­ne­mű­vészeti Egyetem professzora vezeti az érdeklődőket, beszélget a meghívott muzsikusokkal.

Nyílt titok, hogy fontosnak tartja a pályakezdő tehetségek felkarolását, ennek jegyeben február 26-án a Buda­pest Music Centerben közös koncertet adtak fiatal muzsikusokkal, amelyet a zenekar YouTube csa­tor­náján meg lehet nézni.
V. I.: Nagyon sok a kiváló fiatal muzsikus, sorozatot tervezünk ezekből a koncertekből. A február 26-i kon­cer­ten 2 csellista, 2 zongorista és 1 nagybőgős csatlakozott hozzánk, partnerek voltunk a produkcióban. Jó pár napig gyakoroltunk a koncert előtt, időigényes ez a gyakorlat, de a visszajelzések szerint fundamentális élményt kaptak a gyerekek. Az volt a célunk, hogy szerezzenek hasznos tapasztalatokat, amelyek segítik majd őket, hogy tudják, hogyan játsszanak egy zenekarral. Láttuk, ahogy napról napra tökéletesedik a játékuk. A tehetség fontos, de a motiváció nélkülözhetetlen, ezért fontos szerepük van a mentoroknak, akik segítik a fiataloknak megtalálni előadóművészi hangjukat. Ebben szeretnénk segíteni nekik.
hirdetés

A fiatalok után ejtsünk szót a zenekarban régen játszó tagokról, Tfirst Zoltánra gondolok, aki fél évszázadon át, 2019-ig játszott a Liszt Ferenc Kamarazenekar elsőhegedű-szólamában, és elbúcsúztatása után rövid időn belül visszatért, egy egészen más szerepben.
V. I.: Számomra nagy meglepetés volt, hogy Tfirst Zoltán átiratokat készít, az pedig reveláció volt, amikor hallottam, hogy milyen kiváló átiratokat készít. A zenekarban lévő régi és új tagok közössége egyébként is kortalan, de én is nagyon szép történetnek tartom, hogy ilyen rövid idő után és ilyen nagyszerű művel tudott visszatérni Tfirst Zoltán. Beethoven op. 47-es, A-dúr hegedű-zongora-szonátájának – közismert nevén Kreutzer-szonáta – vonószenekari átiratát késztette el a zenekar megrendelésére.

Tervei szerint hogy fog alakulni a jövőben a zenekar repertoárja?
V. I.: Repertoárunk egyik részét az imént már említett átiratok adják, szeretnénk megmutatni a világnak, hogy milyen szép és gazdag a kamarazenekari repertoár, másik részét a nekünk írt darabok adják majd, ezek a 2022/23-as évadban várhatók, a harmadik részét pedig az összművészeti produkciók képezik majd, amelyek kapcsolódnak az imént említett két irányhoz. Például fogunk együtt muzsikálni egy balett-tár­su­lattal, a zene, amire táncolnak, egy nekünk írt darab lesz. Olyan koncepció mentén szeretnénk haladni, aminek üzenete van, nem csak önmagáért szép vagy jó.

Hogy tudják áthidalni a közönség nélküli időket?
V. I.: Munkába fojtjuk a bánatunkat. Próbáljuk erősíteni a víziót, hogy nemsokára visszatérhetünk a kon­cert­termekbe, és amire ez megtörténik, szeretnénk készen állni rá, hogy a közönségünknek át tudjuk adni a zenét. A találkozás a közönséggel inspirációt ad majd nekünk is a további fejlődéshez, mert nagyszerű, hogy adhatunk online koncerteket, de a kamerák sajnos nem inspirálnak. Úgy is fogalmazhatok, hogy a közönséggel való találkozás során kerül majd fel a „i”-re a pont.

A járvány sajnos továbbra is jelen van az életünkben, hogy sikerült az újratervezés, ami a koncertjeiket, vendégszólistáikat illeti?
V. I.: Megoldottunk mindent, kisebb-nagyobb kompromisszumok árán. Március 10-én napjaink egyik legkeresettebb zenészével, az orosz származású Ilya Gringoltsszal léptünk fel a Budapest Music Centerben. A koncert Gringolts Beethoven Diabelli-variációihoz írt kamarazenekari átiratának ősbemutatója volt, és sajnos közönség nélküli est volt. Örömömre a koncertről videófelvétel készül, amit bármikor meg lehet majd nézni/hallgatni. A március 31-re tervezett koncertünk a Kecskeméti Agorából online, kon­cert­mes­tere Tfirst Péter, szólistája a nemzetközileg is elismert Fejérvári Zoltán zongoraművész. Nem tudhatunk előre semmit, de remélem, talán május 14-én a Zeneakadémia Nagytermében, amikor a német sztár, Juliane Banse szopránénekessel lépünk színpadra, végre sikerül találkoznunk a közönséggel. Úgy tervezzük, hogy bérleteink és bérleten kívüli koncertjeink műsora a következő évadokban ismétlődni fog, hazai és külföldi koncerttermekben újra fogjuk játszani a darabokat, hogy elmélyüljenek.

Három év alatt három földrész országaiba terveztek turnét, a csillagok mai állása szerint meg fogják tudni valosítani?
V. I.: Az idén novemberre és decemberre tervezett ázsiai turné lehet, hogy jövő tavaszra kerül át, vagyis jövőre két kontinens – Amerika és Ázsia – lesz egy helyett. Igyekszünk minél szélesebb körben játszani, és úgy látom, nyitottak rá a promoterek is.

Ön immár egy éve művészeti igazgatója a zenekarnak. A zenekar megújulása látványos, mi lesz a kö­vet­kező lépés?
V. I.: Sok lépés van előttünk, sokfelé. Lesznek akadályok és kihívások, ezeket igyekszünk áthidalni. Haladni fogunk a megkezdett úton. Bizakodó vagyok, a menedzsment és a művészi oldal pozitívan reagál a terveinkre, itthon és nemzetközi szinten is. Sok művész kollégám jelezte, hogy kész az együttműködésre. A Liszt Ferenc Kamarazenekar az elmúlt hat évtizedben híres volt arról, hogy a legkiemelkedőbb szólistákkal játszik, ez semmiképpen nem fog változni. Nem szeretném most elárulni, hogy kik ők, de két nagyszerű művésszel tárgyalunk egy turnéról és lemezfelvételekről. Szépen alakul a saját arcunk.



vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor