RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2021. december 9., csütörtök
Natália

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
London és New York után Nyíregyházán mutatják be a díjnyertes musicalt
2021-10. szám / Pavlovics Ágota

2006-ban végzett a Pesti Magyar Színiakadémián, 2009-ben diplomázott a Kaposvári Egyetem Művészeti Főiskolai Karán. Pályakezdőként a kaposvári Csiky Gergely Színházban játszott, 2013 óta a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház társulatának tagja. Az elmúlt években kibontotta és
szélesre tárta szárnyait, olyan előadásokban játszott főszerepet, mint a Meseautó, a Bob herceg vagy a Funny Girl, és persze a prózai darabok sem maradtak ki. Idén egyike volt a Kaszás Attila-díj három jelelöltjének. Az új évad a Legénybúcsú Alexével kezdődött számára, következő bemutatója Tasnádi István Közellenség című zenés bosszúhadjárata lesz, december 11-én pedig Horváth Illés rendezésében az Idét­len időkig című musical főszereplőjének bőrébe bújik. A minden porcikájában a hivatásának élő, kiváló színésszel, Gulácsi Tamással beszélgettünk.

A 2021/22-es évad bemutatóinak sorát szeptember 11-én Szente Vajk Legénybúcsú című darabjával indították, feltételezem. nagyon is tu­da­tos választás eredményeként.
G. T.: Valóban, hiszen a pandémia mindenkit megkarcolt, az volt a cé­lunk, hogy gyógyítsuk a nézők lelkét, hogy a színháztól kapott fel­hőt­len szórakozás után megújult energiaszinttel távozzanak. Attól még, hogy könnyű műfaj, kutyakemény koncentrációt igényel a darab. Na­gyon pontosnak kell lenni, figyelnünk kell a ritmusra, amit a közönség folyamatos nevetése szakít meg. Simonnak, a nősülni készülő orvos­nak én vagyok a legjobb barátja, aki felejthetetlen legénybúcsút akar szervezni neki. 70 oldal masszív szövegem van, a barátomat, Simont Gulyás Attila játssza, akivel a darab szerint 26 éve vagyunk barátok, a magánéletben pedig 22 éve. Mindketten Szente Vajk apukájánál, Bé­kés­csa­bán indultunk el a pályán, aztán másfelé vitt az utunk, és most megint együtt játszunk. Jó egymás szemébe nézni a színpadon. A darabot Nagy Sándor rendezte, aki a korábbi bemutatón Simont játszotta.

Október 29-én Tasnádi István Heinrich von Kleist elbeszélése nyomán írt kamaradrámáját mutatják be. Jó, ha egy csupa nevetés előadást olyan mély emberi dráma követ, mint a Közellenség?
G. T.: A váltás nekem egyáltalán nem jelent nehézséget, inkább jó, hogy nem tolódunk el egy irányba. A játék ugyanaz, de át kell állítanunk az idegrendszerünket, és mélyebbre kell ásni.

Éppen a Közellenség próbája után beszélgetünk, milyen előadásra készülnek?
G. T.: Kis szerepem van az előadásban, Luthert alakítom, de tudom, hogy a darab rendezője, Horváth Illés egy nagyon érzelemdús előadást akar csinálni. Tombolnak majd az indulatok, szenvedély, bűn, meg­bo­csá­tás, szeretet, gyűlölet egyformán jelen lesz.
hirdetés

Az év utolsó nagyszínpadi premierje, szintén Horváth Illés rendezésében, az Idétlen időkig című amerikai filmvígjátékból adaptált musical. A darab számos szempontból igazi szenzáció.
G. T.: Kimondani is nagyszerű, hogy a londoni Old Vic és a New York-i Broadway után nálunk, Nyíregyházán lesz a bemutatója az 1993-as film alapján készült musicalnek, és a világon én leszek a második, aki színpadon játssza a főszereplő Phil Connorst, mert az első két bemutatón ugyanaz a színész alakította. Világszerte musicaldömping van, de kevés sikerül jól közülük, ez a darab nem véletlenül nyerte el a legjobb musical díját.

A filmben a főszereplő Bill Murray elutazik egy eldugott városkába, hogy tudósítson a tavaszváró Mormota Fesztiválról, ám egy időcsapda foglyaként élete legrémesebb napját éli át újra meg újra. Ismerte korábban a filmet?
G. T.: Kb. 36-szor láttam, az egyik kedvencem, gyerekként az fogott meg benne, hogy az emberi fejlődés útjáról szól, folyamatos újrakezdésről, hogy az ösztönök és vágyak kiélése után hősünk hogyan fordul az élet magasabb értékei felé. Illést azért is szeretem, mert nagyon bátor, olyan dolgokba is belevág, amikbe más egészen biztosan nem merne. Ahhoz, hogy megkapjuk az előadás jogait, referenciákat kellett küldeni a rendezőről, a színészekről, a zenekarról. Szerencsére a mi társulatunkra jellemző, hogy a színészek jól énekelnek, például nálunk ki lehetett osztani úgy a Hair szerepeit, hogy nem volt szükség vendégművész meghívására. Idén először a Duna TV is a Móricz Zsigmond Színház társulatát kérte fel a Zenés Szil­vesz­te­ri Gála megrendezésére, ami nagy megtiszteltetés számunkra. A televízió nézői együtt ünnepelhetik az új évet többek között Palya Beával, Gubik Petrával, MÁZS-zsal, Muri Enikővel, a Cantemus Gyermekkarral, a Talamba Ütőegyüttessel és természetesen a nyíregyházi teátrum társulatának tagjaival.

Apropó ének és zene, Phil több mindennel próbálkozik, például elkezd zongorázni. Ön is mostanában fogott zongoratanulásba, hogy megy?
G. T.: Nincs összefüggés a zongoratanulás és a darab között, a feleségemet, Anitát leptük meg szü­le­tés­napján a zongorával, de végül én kezdtem el tanulni rajta. Még csak az elején járok, de nagyon élvezem.

Ahogy az élő koncert nem összevethető az online zenehallgatással, a színház mámorító levegőjét sem tudja pótolni a streamelt előadás, bár Önök igazán az élen jártak ennek a lehetőségnek a maximális kihasználásában. Ön mit gondol a színház aktuális szerepéről?
G. T.: A színház egyik feladata, hogy szembemenjen a napjainkban számos helyről – tv, közösségi média – áradó egyszerűsítéssel, olcsósággal, hiteltelenséggel. Hiszek az emberekben, és nagyon hiszek a nézőinkben is. Tudom, hogy szeretnek bennünket Nyíregyházán, mert gyakran megszólítanak az utcán, érdeklődnek, várják az új előadásokat, és az sem ritka, hogy a vendégelőadásokban sztárokat nézhetnek, mégis bennünket hiányolnak. Röviden: a színház egyik feladata, hogy értéket hozzon létre.

vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor