RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2022. október 7., péntek
Amália, Bekény

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
„Mérföldkő minden egyes eltelt évad”
2022-03. szám / Nagy Klaudia

A Varidance egyedi és izgalmas produkcióiban a magyar néptánchagyomány elemeit ötvözi különböző táncstílusokkal. A táncegyüttes tagjai bátran nyúlnak olyan klasszikusokhoz, mint a Já­nos Vitéz vagy Bizet halhatatlan operája, a Carmen, amiket alaposan újragondolnak, és minden
korosztály számára élvezhető táncprodukciókká varázsolnak. Az előadásokat még különlegesebbé teszi az élő zene, ami a klasszikus dallamokat vegyíti a modern kor hangzásvilágával. Az együttest 10 évvel ezelőtt Vári Bertalan Harangozó Gyula-díjas táncművész és koreográfus alapította, akivel abból az alka­lom­­ból beszélgettünk, hogy a Varidance a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház mellett most már rend­sze­re­sen látható a fővárosban is.

Két budapesti helyszínen várjátok a közönséget, az egyik a RaM Szín­ház by Freelusion, a másik az Átrium. Nagy lépés a társulat életében, hogy a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház mellett Budapesten is megmutatkozhat?
V. B.: Fontos célkitűzésünk, hogy többet játsszunk a fővárosban. A RaM Színházban az összes repertoáron lévő előadásunk látható lesz: a János Vitéz, a Kármen, a Terminál, a Magyar TáncRAPszódia és a Nem leszek a játékszered. Az Átriumban pedig továbbra is műsoron marad a Frivol. Megpróbálunk kicsit jobban jelen lenni Budapesten, és minél szélesebb közönségréteghez eljutni, hogy még többen megis­mer­hes­senek minket és a produkcióinkat.

A Varidance ügyesen ötvözi a néptánc és a kortárs tánc elemeit. Ho­gyan határoznád meg az együttes stílusát?
V. B.: Erős néptáncalapok keverednek mindenféle más stílussal, mint a kortárs, a hip-hop, a sztepp, a salsa, bármi, amiről azt gondoljuk, hogy működőképes számunkra, és kifejezi azt, amit szeretnénk meg­va­lósítani. Ahogy a zenében létezik világzene, ahhoz hasonlóan világtáncnak aposztrofálnám, de ez nem hangzik annyira jól, a fúziós tánc megnevezés talán találóbb. Örülnék, ha a Varidance név magában fog­lal­ná azt a stílus, amit képviselünk.

A Magyar TáncRAPszódia című előadásban a hip-hop tánc elemei jelennek meg, a Kármen a cigány­kul­túrából merítkezik. Honnan inspirálódsz a koreográfiák megalkotásához?
V. B.: Nyitott szemmel járok, és bátran alkalmazom, amiről azt gondolom, hogy izgalmas mozgásvilág, és be tudom építeni, fel tudom használni a koreográfiában. A Kármen például azért különleges, mert cigány folklór tánc van benne és cigány folklór zene, amihez érdekes mozgást találtunk ki, és ez nagyon közel áll a szívemhez. Természetesen mindegyik előadásunkat szeretem, mindig igyekszem úgy alkotni, hogy arra büszke legyek, és mindenkinek örömet okozzon.
hirdetés

Minden darabnál fontos az élő zene, együttműködtök többek közt az InFusion Trióval, a Karaván Famíliával, Ferenczi Györggyel és Szirtes Edina Mókussal. Hogyan találtál rájuk?
V. B.: Általában már ismerem azokat a zenészeket, akikkel szeretnék együtt dolgozni, de többször előfordul, hogy megkérdezem a zenében jártas ismerősömet, hogy kit ajánlana az éppen aktuális témához vagy projekthez. Épp a Bolerót kezdtem el próbálni, amikor valaki ajánlotta Simkó-Várnagy Misit, az InFusion Trió egyik tagját. A zenekar saját hangszerparkkal – torzítók, különböző effekt pedálok, looperek – teszi különlegessé a hangzásvilágot, ami nagyon megtetszett. De a Karaván Famíliával is úgy találtunk egymásra, hogy valaki ajánlotta őket. Az együttműködések során jó munkakapcsolat alakult ki minden zenekarral, zenésszel, énekessel és beatboxossal.

A Frivolt szeptemberben mutattátok be az Átriumban Alföldi Róbert rendezésében, aki eddig még nem rendezett táncelőadást. Rendhagyó aspektusból közelít a magyar néphagyomány világához?
V. B.: Robival már nagyon sokat dolgoztunk együtt, ez a 7. közös darabunk, amikor ő volt a rendező, én a koreográfusa. Nagyon jól megtaláltuk a hangot, szeretek vele dolgozni, sokszor felkér, ami azt jelzi számomra, hogy ez kölcsönös. A Frivol ötletét pár éve találtuk ki, mondtam Robinak, annyira örülnék, ha rendezne nekünk egy táncelőadást. Egyszer csak szóltak, hogy most itt a lehetőség, hozzunk létre valamit közösen, és ebből lett a Frivol. Az autentikus néptáncon keresztül vagy abból kiindulva fogalmaz meg rettentően aktuális témákat. Robi nagyon komplex dolgokról beszél, és rajta keresztül mi is, a mi gondolataink is benne vannak a hazai életről, a mai magyar valóságról. Nagyon elgondolkodtató, szívbe markoló, fejbe kólintós előadás lett. Kevés olyan produkció készült eddig, ami a magyar néptáncon keresztül fejezi ki, milyen témák, problémák foglalkoztatják ma az embereket.

2011-ben alapítottad meg a társulatot. Hogyan tekintesz vissza az elmúlt 10 évre, mit tartasz fontos mér­földkőnek?
V. B.: Nekünk minden év mérföldkő volt. Minden évben megküzdöttünk a létünkért. Mérföldkő minden egyes eltelt évad, amikor tudtunk játszani, és tudtunk bérelni termet, teherautókat, ki tudtuk fizetni a tánc­mű­vészeket, új darabot tudtunk létrehozni. Nagy szó, hogy életben tudtunk maradni 10 éven keresztül, és egészen 2022-ig eljutott az együttes. Remélem, hogy még hosszú ideig fogunk együtt dolgozni. Bízom benne, hogy a közönségnek olyan élményeket tudunk adni, hogy a Varidance számukra is fontos legyen.


vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor