RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2021. december 9., csütörtök
Natália

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
„Istennek és a világűrnek játszom”
2021-09. szám / Pavlovics Ágota

Kilencéves korában azért kezdett zongorázni, hogy híres zeneszerzővé és a klasszikus zene jeles előadójává váljon. Kiemelkedő tehetsége okán már 12 évesen a Bartók Béla Konzervatóriumban tanult, azonban hamar hagyta magát a jazz felé terelni. A magyar jazz emblematikus alakja, élő
legenda, akinek a zenéjén 60 éve nevelkednek nemzedékek. A jazz mellett számos stílusban megmutatta zenei érzékenységét, virtuozitását, amiről számos hangfelvétel tanúskodik. A világszerte ismert és elismert művész, zeneszerző Megnyugvás címmel ad életmű-koncertet október 16-án a Budapest Kongresszusi Központban. Örömünkre a Liszt- és Kossuth-díjas, a Nemzet Művésze díjjal kitüntetett Szakcsi Lakatos Bélával beszélgettünk.

Gyerekként a klasszikus zene bűvöletében élt, mi volt az, ami a jazzben leginkább megfogta?
Sz. L. B.: Amikor a Bartók Béla Konzervatóriumba jártam, volt ott két gyerek, akikkel megismerkedtem, ők csináltak egy jazz-zenekart, és oda hívtak zongoristának. 14 évesek voltunk, akkor szerettem bele a műfajba. A legjobban az improvizáció fogott meg. A készség mindenkiben benne van, de ha valaki nem kezdi el gyakorolni legkésőbb 16 éves koráig, az később már biztos, hogy nem lesz képes rá. Nem bántam meg, hogy nem a Zeneakadémián folytattam a tanulást. Büszke vagyok arra, hogy olyan nagyszerű mu­zsi­kusok, mint Kocsis Zoltán, Eötvös Péter, Kurtág György, elismertek.

Azt mondta egyszer, hogy két dolog kell ahhoz az élethez, amiben az ember azt csinálhatja, ami az álma: bátorság és nyitottság. Önnek honnan volt?
Sz. L. B.: Ennek is köze van az improvizációhoz. Az emberek 70 százaléka nem boldog, mert nem azt csinálja, amit szeret. Az életben, a szerelemben, a házasságban, de a gazdaságban is improvizálni kell. Ha valami nem megy, váltani kell. Amikor improvizálok, ha valami nem megy egy helyen, átmegyek egy másikra. Ahogy mondtam, minden emberben benne van az improvizáció képessége, kérdés, hogy merik-e használni.

Ön először a hetvenes évek elején kavarta fel a hazai jazz állóvizét, amikor a jazzbe emelte a kor leg­nép­sze­rűbb műfaját, a modern popzenét.
Sz. L. B.: Én voltam az első hazai zenész, akinek 1970-ben volt egy igazi Fender elektromos zongorája, ráadásul a hangszert az Egyesült Államokból hoztam. A hetvenes években én újítottam meg a hazai jazzt. 1972-ben megalakítottam a Rákfogó együttest, akkoriban azzal vádoltak a jazz-zenészek, hogy elárultam a műfajt. De ilyennek születtem. Istennek és a világűrnek játszom.

Példaképe, Leonard Bernstein nyomdokain lépegetve számos műfajban újat alkotott. Például a cigányzenei hagyományokat beemelte a jazzbe.
Sz. L. B.: A feketék nem ismerték el az európai jazzt, Wynton Marsalis trombitás egyenesen azt mondta, hogy az Európában játszott jazz nem jazz. Csak a nagy belga gitáros, Django Reinhardt számított kivételnek, aki nem a feketék zenéjéből táplálkozott, Django ugyanis cigány származású volt. Amikor hallottam őt, elindult bennem valami, és megszületett a New Hungarian Gipsy Jazz. Az én muzsikám modernebb, mint Djangóé, és egy másik cigány hagyományból ered. Amerikában is óriási sikereket arattam vele, az európai zenészek közül nem sokan mondhatják el magukról, hogy 1989-ben több lemezre szóló szerződést kötött velük egy amerikai kiadó, és a lemezeiket a BMG terjesztette az egész világon.
hirdetés

A cigány folklór felé fordulásának köszönhetően nagy sikerű színpadi művek is születtek.
Sz. L. B.: 1975-ben mutatták be a Csemer Gézával közösen írt Piros karaván című cigány musicalemet, amit az Egyszer egy cigánylány, majd a Cigánykerék követett. Ezeknek a musicaleknek olyan nagy sikerük volt, hogy a taps miatt olykor le kell állítani az előadást. Nem a cigány folklór ihlette, de Amerika felfedezésének 500. évfordulójára Cristoforo címmel írtam az Operaháznak egy 100 perces balettet, amiben Nurejev is táncolt. Írtam egy crossover operát is a Szentivánéji álomból. Az évek során voltak problémák velem, nem vették jó néven, ha mások területére is bementem. Meggyőződésem, hogy a 21. század zenészének ilyennek kell lennie, sok mindent kell csinálnia, napjaink zenéjében összeérnek a műfajok.

Operát is írt, miről és mikor láthatjuk?
Sz. L. B.: Az operám arról szól, hogy tönkretesszük a Földet, amikor elkezdtem írni, nem gondoltam, hogy mára ennyire érvényes lesz. Azt hiszem, én vagyok az első cigány származású ember, aki operát írt. Mivel nem kaptam felkérést az opera bemutatására, fel fogjuk venni lemezre, popénekesekkel.

Életműve lenyűgöző, képtelenség felsorolni mindent, ami a nevéhez köthető. Milyen lesz a koncertje, ami a Megnyugvás címet kapta?
Sz. L. B.: A koncerttel, ahogy a címe is mutatja, az a célom, hogy mindenki nyugodjon le. Az első részben én fogok zongorázni, a klasszikus zenei kötődésem is megjelenik majd az elhangzó darabokban, és nagyon jó lenne, ha ebben a részben egyáltalán nem tapsolna a közönség. Az első rész végén a fiam, Róbert, aki klasszikus zenét és jazzt is játszik, Ravel cigánydallamok ihlette Tzigane rapszódiáját játssza majd a kivételes tehetségű Hosszu-Legocky Gézával.

A szünet után mivel folytatják?
Sz. L. B.: A második részben a Magyar Jazz Kvintettel – Kőszegi Imre, Fekete-Kovács Kornél, Orbán György, Fenyvesi Márton – fogok játszani, három világhírű jazz-zenész dalait alakítottam át modern stílusra, és Müller Péter Sziámi fog rappelni az életükről. Dés László és Mága Jennifer is a vendégem lesz. A koncert végén pedig feloldjuk a hangulatot a Még ma éjjel boldoggá tehetsz, ó baby című népszerű dallal, amit Sziámi és Jennifer énekel majd.

Óriási tapasztalattal és rendkívüli sikerekkel a háta mögött milyen tanácsot adna a fiatal zenészeknek?
Sz. L. B.: Azt, hogy ne a már elért sikereikben gyönyörködjenek, mert ha ezt teszik, nem tudnak megú­julni.

vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor