Interjú
„Különböző színházi világok kerülnek közel egymáshoz”
2019-03. szám / Jónás Ágnes
„Őrjöngő röptünk, mondd, hová vezet?” – ez a mottója a hatodik Madách Nemzetközi Színházi Találkozónak (MITEM), melynek keretében 13 ország 23 produkcióját láthatják a nézők a Nemzeti Színház három színpadán és a Fővárosi Nagycirkuszban. Az április 11. és május 5. között zajló
multinacionális rendezvénysorozat kapcsán Szabó Sebestyén Lászlóval beszélgettünk, aki három MITEM-előadásban, a Tartuffe-ben, a Woyczekben és Az ember tragédiájában is játszik.
A színházi találkozó minden évben óriási siker, a jegyeket pár hét alatt elkapkodják. Sikerül azért néhány előadásra beülnöd?
Sz. S. L.: Ilyenkor szinte egész nap a színházban vagyok, és a szabadidőmet arra használom, hogy előadásokat nézek. A színházi találkozó erőteljesen bevésődött már a köztudatba, a meghívott társulatok megtiszteltetésnek érzik, hogy jöhetnek hozzánk, s nekünk is élmény velük találkozni. Különböző színházi világok, nyelvek, gondolkodásmódok kerülnek ilyenkor közel egymáshoz konferenciák, előadások és közönségtalálkozók formájában. Az idei mottónk idézet Az ember tragédiájából, mellyel a fesztivál névadójára, Madáchra, az ő munkásságára kívánjuk ráirányítani a figyelmet. Szerintem ez fejezi ki a legjobban a mai közérzetet, a világ és az emberi lélek háborús állapotát.
Melyik lesz idén az a produkció, amit mindenképpen látni szeretnél?
Sz. S. L.: Leginkább Slava Polunyin előadására vagyok kíváncsi, a SnowShow-t a Fővárosi Nagycirkuszban láthatják majd a nézők. Ezzel indul a VI. MITEM fesztivál. A dán Odin Teatret hozza el a Nagyvárosok a hold alatt című előadását Eugenio Barba rendezésében, mely a Barba-trilógia egyik darabja. Tavaly volt szerencsém megnézni a másik kettőt, A Fa és a The Chronic Life címűt, s most a trilógia harmadik részére is nagyon kíváncsi vagyok. Az előadást nem feliratozzák és nem lesz szinkrontolmácsolás sem, ugyanis a költői képeket az ember képes dekódolni anélkül, hogy értené a nyelveket, amelyeken az előadás folyik.
Vagyis úgy veszed észre, hogy nem törik bele a nézők bicskája a kísérleti előadások értelmezésébe?
Sz. S. L.: A kísérleti előadásokra is egyre nyitottabb a közönség, főleg a fiatalok. Fontos, hogy ne görcsöljünk rá a logika keresésére, ne akarjunk mindent azonnal megfejteni. Engedjük el magunkat, szemlélődjünk, s amikor a legkevésbé számítunk rá, előtör majd néhány előadásélmény a tudatalattiból, s értelmet nyer sok minden.
Az ember tragédiája május 5-én, a rendezvénysorozat záróakkordjaként lesz látható. Szellemi kalandra hív, a mai aktuális, feszült világot rajzolja meg öt Luciferrel a főszerepben, melyek közül te játszod az egyiket. Talán a legnagyobb kihívás az lehet itt, hogy az öt színésznek egységet kell alkotnia, egynek kell lennie, nem?
Sz. S. L.: Igen, de kihívás a térmegoldás is – a játéktér arénaszerű, a nézők körbeülik a színpadot patkó alakú elrendezésben, így minden látszik, nem lehet elbújni, folyamatosan koncentrált állapotban kell lenni. A süllyedőkön való mozgást is külön meg kellett tanulni, nagyon kell ügyelni arra, hogy mikor hova lépünk, nehogy baleset történjen. | hirdetés
 |
|
A MITEM programjában a Nemzeti Színház előadásai közt szerepel még a Meggyeskert, a Caligula helytartója, A gömbfejűek és csúcsfejűek, a Woyczek és a Tartuffe – utóbbi kettőben is szerepelsz.
Sz. S. L.: Igen, a közönség április 12-én láthatja első ízben a Tartuffe-öt, másnap pedig már a MITEM-en mutatkozik be, David Doiasvili rendezi. A Moliére-mű a színlelésről szól, két főszereplője Tartuffe és Orgon, utóbbi a családfő, aki szerettei egzisztenciáját, jövőjét is kockáztatja hiszékenysége miatt, és vele szemben áll az erkölcsösség nevében fellépő, törtető manipulátor, Tartuffe. Úgy vélem, hogy ez a történet minden korban megszólítja a közönséget, és mindig magára ismerhet benne az ember, jó és titkolt tulajdonságaival egyaránt.
És ott van még többek között az Othello is, amelyben Rodrigót alakítod.
Sz. S. L.: Ez a sokrétű történet szól szerelemről, barátságról, politikáról és rasszizmusról, de Kiss Csaba rendező a féltékenység mélyebb okaira, az Othello lelkében zajló történésekre helyezte a fő hangsúlyt, a gyilkosságig vezető belső utat mutatja meg.
Májustól a Rocco és fivérei próbái kezdődnek meg. Az előadásra már egy hónapja elkezdett edzeni a szereplőgárda – bokszedzéseken vesztek részt.
Sz. S. L.: Igen, az előadást Vidnyánszky Attila rendezi, Bedák Pál vb-ezüst- és Eb-bronzérmes ökölvívó segíti a felkészülésünket, ami igencsak igénybe veszi az embert.
Három éve erősíted a Nemzeti Színház társulatát. Sikerült teljes mértékben beilleszkedni?
Sz. S. L.: Debrecenből jöttem, már középiskolásként Vidnyánszky-előadásokat szívtam magamba a debreceni Csokonai Színházban. Idő kellett, amíg otthonná vált a Nemzeti Színház, de mostanra úgy érzem, hogy a csapat teljes értékű tagja vagyok. Egy ilyen minőségi közeg ritkán találja meg az embert, és én ezt nagyon megbecsülöm. Nem mellesleg időről időre remek feladatokat kapok itt.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
