PM Online | Színház

Hagyd érni magadban! A kiváló ízeket is karakteres fűszerek és minőségi alapanyagok finom kölcsönhatásából nyerik a mesterszakácsok. A színházi élmény is éppen ilyen összetett: a látvánnyal kezdődik, majd gondolattá érik, érzelmeket erősít fel, és sokáig nem hagy nyugodni még. Az igazán jó színházi előadás valójában benned érik egésszé.
Anjou – A liliom útvesztői

Több ez puszta hatásvadászatnál. Az igazán nagy rendezők terepe nem a szív, hanem az elme: csakis az értelemnek szánt kihívások képesek tartós érzelmi hatást kifejteni. Mesteri titok és egyre kevesebbek csodafegyvere. Talán ezért válik ki élesen a magyar színházi mezőnyből a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház (MKUK) alapítójának, Andrássy Attila Jászai Mari-díjas rendezőnek merész és egyedi koncepciója. A mi történelmünket kell hitelesen színpadra állítani ahhoz, hogy értékítéleteink, társadalomkritikánk józan és helyénvaló legyen, és ne pillanatnyi élmények és érzelmek hullámain vergődjünk a bizonytalan jövő felé.
Nehéz műfaj, rengeteg buktatóval. Miközben egyre több információ áll rendelkezésünkre, úgy tűnik, egyre kevesebbet tudunk saját múltunkról, sőt: történelmünk fehér foltjai csak szaporodnak. A mindenkori színpadi művészet képes úgy feltenni a kritikus kérdéseket, hogy csakis a tudásunk bővítésével, látókörünk szélesítésével és értékeink mindenkori mezsgyéjén maradva kelljen válaszolnunk rájuk. Ez a fő feladata, és ha jól csinálja, nem kell csalódnunk benne. A történelmi színház, amelynek perspektívája a múlt, valósága pedig a jelenbe érő tapasztalat és tanulság, veretes ajándék. Hosszan tartó élményt ígér és betartja ígéretét: sokáig gondolkodunk még az eseményeken, a megidézett jellemeken, a korhű párbeszédek logikáján és azokon az intelmeken, melyeket a rendezés szakmai trükkjei felerősítenek egy-egy darabban.
A legfrissebb, egyben leglátványosabb Andrássy Attila-dráma az Anjou – A liliom útvesztői, melynek ősbemutatója idén márciusban volt az Udvari Kamaraszínházban. Mágnesként szegezi oda tekintetünket, figyelmünket a trónteremszerű színpadra, melyen mi, nézők a nápolyi udvartartás részeként kísérhetjük végig, hogyan próbál egy hataloméhes, mindenre elszánt fiatal nő elbánni a 14. századi Európa egyik legerősebb uralkodóházának fiával. Nápolyi Johanna ereje tetteinek hatásában mérhető és nem bölcsességében. A fiatal Nagy Lajos király tudása, jelleme és stratégiai érzéke olyan erények, amelyekre ma is szükségünk van. Gyógyszer lehet ez a darab minden útkeresőnek, és tanulság minden magyarnak, aki meg szeretné érteni Magyarország, a Magyar Királyság történelmi szerepét Európában. Tananyag ez is, akárcsak az első világháború utáni időszakot feldolgozó Tizennyolc és Tizenkilenc, hiszen a történelemkönyvek nem feltétlenül bővelkednek az Andrássy Attila által színpadra vitt igazságokban. Aki igazán pazar kivitelű látványra vágyik, ebben a darabban biztosan talál gyönyörködni valót: Papp Janó jelmezei Zsoldos Béla zeneszerző zenéjére kelnek életre, e korrupt világ káprázatosan színeit idézve.
Tizennyolc – ez a címe az Udvari Kamaraszínház egyik legizgalmasabb és legtanulságosabb darabjának. Érettségire készülő fiataloknak akár kötelezővé is lehet tenni, akárcsak folytatását, a Tizenkilenc című Andrássy Attila-drámát. Mi történik pontosan az I. világháború végnapjaiban, a béke első pillanataiban? Milyen intrikák szövevényeként cserélődnek fel látszólag a hivatalos államrendtartás által hitelesített szerepek? Kin és kiken múlik, hogy anarchia vagy rend dönti el a következő lépést? Ki volt Lenin szeretője, és a felesége miért tűrte meg őt maguk mellett? Mit ér a jellem hatalom nélkül, és mivé lesz a hatalom jellemtelenek kezében? Kérdések sorozata késztet állandó figyelemre ebben a két rendkívüli darabban. Andrássy Attila rendezői védjegye, hogy csakis hiteles forráskutatások alapján fogalmaz üzeneteket a színpadra. Ezért is érezhetjük úgy magunkat az előadásain, mintha mi magunk is valamilyen történelmi kulisszatitok részesei lennénk, mely titkot még sokáig fogjuk boncolgatni a színházi esték után.
Történelmi kalandtúrákra hív az Udvari Kamaraszínház, de előadásaikon a kaland a végszóval nem zárul, hanem kezdődik. Nyughatatlan sihedereknek való történelmi akciófilmeket rendez Andrássy Attila, lenyűgöző közelséget engedve minden nézőnek. Légy része a válogatott stábnak! Ne hagyd ki a májusi előadásokat!