PM Online | Színház

A Nemzeti Színház 2022-23-as évadának két előadásában is személyes hangvételű, belső utazásra invitálja a nézőket a Kossuth-díjas Blaskó Péter, akivel ősztől Rátóti Zoltán rendezésében Hubay Miklós Ők tudják, mi a szerelem című drámájában találkozhatunk, Udvaros Dorottya oldalán,
valamint bemutatásra kerül „családi előadásuk” is, a GRANE – Képzelgések a Peer Gynt nyomán, amelyet lánya, Blaskó Borbála rendezett, főszerepben édesapjával, aki mellett öccse, Blaskó Bence is szerepel.
Blaskó Péter a Macskajátékban

Sokan nagyon várjuk már az Ők tudják, mi a szerelem előadását, és nem csupán a pandémia miatt elhúzódott bemutató okán, hanem mert egy igazi posztromantikus játék, témáját Hubay Miklós a valóságból, Hector Berlioz zeneszerző emlékirataiból merítette.
B. P.: Idén tavasszal elkezdtük Rátóti Zoltánnal a próbafolyamatot, melynek során számtalan izgalmas dolog jutott eszünkbe, most alakul igazán az előadás. Sokat gondolkoztam azon, hova kellene tenni a szerep hangsúlyait. A megjelent kötetben a cím alá Hubay azt írta: burleszk és tragédia. A történet valahol a kettő között igaz. Mert az emberi lélek nem öregszik. Újra és újra rá tudunk csodálkozni az emberi természetre. Csak a test öregszik, a lélek fiatal marad. Erről a fiatal lélekről szól ez a darab. Két idős ember fiatalkori emlékeiről és máig tartó szerelméről. Berlioz a maga művészi szenvedélyével nem átlagos ember, sokkal öntörvényűbb, zabolátlanabb. Ellenállhatatlansága, időskori szenvedélye néha mosolyt fakaszt, ugyanakkor megható!

Hubay 1959-ben írta meg Tolnay Klári ihletésére a darabot, amit az akkor jóval fiatalabb Sinkovits Imrével játszott a művésznő. Az évek során aztán szép lassan hozzákorosodtak a szerepekhez, melyeket közel negyven évig sikerrel játszottak együtt. Mennyire találtak egymásra Udvaros Dorottyával ebben a szerepben?
B. P.: Dorottyával hosszú idő óta játszunk együtt kisebb-nagyobb megszakításokkal férj-feleséget. A Megy-gyeskertben testvéreket, a most is futó Macskajátékban szerelmeseket – nagyon szeretek vele játszani! Különös, fantasztikus színésznő, mert egy tragika és egy clown keveredik benne. Hihetetlen érzékkel és elevenséggel használja ezeket a színészi eszközöket a színpadon. Nagyon szeretek próbálni, a próbafolyamat alatt az ember önfeledten keresgeti elő az emlékeit, amikből puzzle-szerűen rakja össze a szerepet. Minden szerep megfogalmazása egy belső utazás.

A novemberben bemutatni tervezett GRANE – Peer Gynt variációk című előadás különlegessége, hogy a rendező, Balaskó Borbála az ön lánya, valamint fia, Blaskó Bence is szerepel benne. Ebben a feldolgozásban egy már idős Peer Gynt tekint vissza hosszú, kalandos életére.
B. P.: Ibsen eredeti művében egy fiatalember indul el az életbe, jár be különböző kalandokat, történeteket, nagy amplitúdóval éli meg az életét. Végül, idős korában kerül vissza oda, ahonnan elindult. Ebben a Peer Gynt variációban ez pont fordítva történik. Egy idős ember visszaemlékezései közben felidéződnek életének epizódjai, visszafiatalodva újraéli életének történeteit. Az előadás a híres hagymamonológgal kezdődik, ami Ibsen regényének a végén van, így a hagyma rétegeit lehántva tárja fel az életét Peer, ez indítja el a történetet. Sokszor ismétlődő gondolat a darabban, hogy mit jelent önmagunkhoz hűnek lenni.